KözépsuliMagazin

Ilyen volt a 2023-as történelem érettségi emelt szinten!

WordPress adatbázis hiba: [Unknown column 'user_ip' in 'where clause']
SELECT vote FROM HA5CPl3AT_newsy_post_votes WHERE post_id = 1052 AND user_id = 0 AND user_ip = '3.236.143.154' ORDER BY id DESC LIMIT 1

Szokták mondani a tanárok és a korábban érettségiző egyének, hogy az érettségikre nem lehet készülni, hanem a 4 évet kell a lehető legjobban teljesíteni. Azonban én azt gondolom, hogy az utolsó év második felében érdemes kellő időt rászánni egy alapos ismétlésre, hiszen az esszé feladatokhoz kelleni fog annyi ismeret, hogy a rövidben 15, a hosszúban 40, illetve a komplex esszében 50 sort tudjunk írni, legyen szó bármilyen témáról. 

Ezen kívül a rövidválaszos feladatokhoz a lehető legtöbb fogalmat ismernünk kell, mert azt tapasztaltam a korábbi érettségik megoldása során, hogy a fogalmakra olykor nagyobb hangsúlyt fektetnek. 

Én januárban kezdtem el az intenzív ismétlést az emelt töri érettségire, amihez a füzetvázlatom, a kidolgozott tételeim és a B. Mátyus Gyöngyi és a Bori István által szerkesztett Történelem érettségi témavázlatok (II. Emelt szint) c. könyv voltak a segítségemre. 

történelem

Az első részre 100 perc áll rendelkezésre, ez idő alatt 12 feladatot kell megoldani.

A 2023 májusi feladatlapról:

A rövidválaszosban kaptunk minden témakörből egy kicsit. 

  • Az első feladatban az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei témakörből volt egy feladat, mégpedig egy vaktérkép és hozzá egy táblázat 5-6 állítással.
  • A második feladatban a bencés és a ferences szerzetesrendről szóltak források, amelyeket egy táblázatban kellett hozzápárosítani az adott rendhez, emellett 2 kérdés is volt a feladat további részében.
  • A harmadik feladat Magyarország gazdaságával volt kapcsolatos. Adtak egy vaktérképet, aminek segítségével karikázós, illetve válaszadós feladatokat kellett megoldani.
  • A negyedik feladat a Földrajzi felfedezésekhez kapcsolódott. Szintén volt egy térkép, 2 forrás és ezekhez kapcsolódó kérdések.
  • Az ötödik feladat Mária Terézia rendeletével foglalkozott. Adott volt 2 forrás, amelyek alapján válaszolni kellett a kérdésekre, ki kellett választani több állítás közül a megfelelőt.
  • A hatodik feladat az ipari forradalom társadalmi hatásairól szerzett ismereteinkre kérdezett rá. Segítségként szolgált egy ábra a népesség változásairól, és ennek alapján különböző állítások közül ki kellett választani a megfelelőt. 
  • A hetedik feladat az áprilisi törvényekhez kapcsolódott. Egy forrás szolgált segítségül, de önálló ismeretekre is szükség volt. 
  • A nyolcadik feladat a Szovjetunió tervgazdálkodására vonatkozott. Egy táblázatot kellett kitölteni 3 forrás alapján. X-et lehetett írni három lehetséges helyre, amelyet egy állítás értelmezésével tehettünk meg. 
  • A kilencedik feladat a Horthy-korszak sportolási kezdeményezésével kapcsolatos volt. Szinte csak a forrás alapján volt lehetséges a válaszadás. 
  • A tizedik feladat egy jelenkori témát érintett, a globális világgazdaság ellentmondásait. Egy hosszabb terjedelmű forrás részleteit kellett egy táblázatba párosítani, a megfelelő állításhoz. 
  • A tizenegyedik volt a komplex feladat, 8 pontért, a Magyarország szovjetizálásának témakörében. 4 plakát volt megadva, amelyek leginkább a politikára és a pártokra vonatkoztak. Az események alapján sorba kellett rendezni a forrásokat, majd önálló válaszokat kellett adni a feltett kérdésekre. 
  • A tizenkettes feladat az állam gazdasági szerepvállalásához kapcsolódott, amelyet egy ábrával egészítettek ki, majd 2 kérdést kellett megválaszolni önálló ismeretekkel. 

A második feladatsorban 140 perc alatt 3 esszét kell megírni. Egy rövidet, egy hosszút és egy komplexet. Az alapszabály szerint a rövid és hosszú esszé választásakor figyelni kell, hogy az egyik 1849 előtti, a másik 1849 utáni korszakra vonatkozzon. Mindkét típusból egyet-egyet kell választani, tehát 1 rövid és 1 hosszú esszét kell megírni. A komplex esszéből is 1-et kell választani. A rövid esszé csak az egyetemes történelemre vonatkozik, míg a hosszú a magyar történelemhez kpcsolódik.

Az esszé témák a következők voltak:

  • A rövid esszékben az 1849 előtti a Reformáció volt, az 1849 utáni pedig a Gazdasági világválság. Ezekről 1 forrás segítségével 15 sor írható.
  • A hosszú esszékben az 1849 előtti I. (Szent) László uralkodásához kapcsolódott, az 1849 utáni pedig a Bethleni konszolidációhoz. A választott témáról 3 forrás felhasználásával 40 sor írható.
  • A komplex esszében a korszakokon átívelő Németország területszerzését kérdezte 1871-től 1989-ig. Az összehasonlítóban pedig a mohácsi csatát és a muhi csatát kellett összevetni a megadott források alapján. 

Saját tapasztalatom:

A rövidválaszos feladatsort nehéznek éreztem, mert a sok karikázós feladat és táblázatok kitöltései nem igényeltek háttértudást, nem sikerült az önálló ismereteimre hagyatkozva kiválasztanom a lehetséges jó megoldást, inkább a megérzéseimre és a forrásokra hallgattam. Ha az első feladatsor nem fog elegendő pontot hozni, akkor sem vagyok elkeseredve, mert az esszé témák nagyon jók voltak. A forrásokat hasznosnak találtam és értelmezhetőnek. Tehát a készítők ezúttal egy nehezebb első részt, és egy könnyebb esszé feladatsort állítottak össze. Összességében én elégedetten hagytam el a termet. 

Rengeteg munkát bele kell fektetni egy emelt szintű érettségibe, ezért, ha esetleg jövőre érettségizel, és tervezel emelten érettségizni valamiből, akkor mindenképp időben kezdd el a készülést, és gyakorolj minél több esszéfeladatot!

Ha pedig velem együtt érettségiztél, és szívesen megosztanád a tapasztalataidat, akkor írd meg nekem kommentben!

Források: saját, kiemelt

Mi a reakciód a cikkre?

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük