Szent Erzsébet rózsáinak története az egész világot körbejárta. A fiatalon elhunyt szent történetét dolgozták fel musical formátumában. Azonban tényleg érdemes elmenni ezért az egy előadásért Kecskemétre?
A történet alapjául szolgáló regényt Zsuffa Tünde írta meg 2022-ben, ami hamar eljutott a színdarab alkotóihoz is. Szikora Róbert és Lezsák Sándor írta meg a hozzátartozó dal-, és szövegkönyvet, amit a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színészei adnak elő, melyet Cseke Péter igazgató úr rendezett. A nézők izgatottan várták az évad első darabját, de nem hiába. Az előadás végeztével egy-két könnycsepp a nézőtéren maradt.
Előadás és Erzsébet kapcsolata
A cselekmény Szent Erzsébet életét követi végig gyermekkorától kezdve. A történet legelején megismerhetjük, hogy a fiatal lány miként viszonyul a szegényekhez. Nagyon hamar el kell hagynia családját, köztük édesapját, II. Andrást (Sipos Imre) és anyját, Gertrudist (Szabó Dorottya). Idegen honba megérkezvén meg kell küzdenie mostohaanyja (Märcz Fruzsina) gyűlöletével, és ellenszenvével. Szeretete és kedvessége mégsem hagyja el, még felnőtt korában sem Erzsébetet (Bori Réka).
Egyre több nehézséggel és kínnal kell megküzdenie, de férje, Lajos (Koltai-Nagy Balázs) és Walter lovag (Buch Tibor) mindenben a segítségére vannak, ahogy Isten is mellette áll. Erzsébetet férje halála után még Henrik (Mechle Christian) és Konrád mester (Ferencz Bálint) sem tudja megtörni, ahogy anyósa sem járt sikerrel. A történet végére olyan, mintha egyedül maradt volna, de hite mégse hagyja el, még a legutolsó pillanatban sem.
A szentek életéről szóló sorok mögött ugyanis mindig áll egy személy, aki sok emberen segített életében (és/vagy még halála után is). Ha ezt így végig gondoljuk, akkor rájöhetünk, hogy Erzsébet történetét sem vizsgálhatjuk meg felületesen. Árpád-házi Szent Erzsébet II. Lajos és Gertrúd harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1207-ben. Négyéves korában eljegyezték a tartománygróf fiával, Hermannal. Ő azonban fiatalon, 19 éves korában elhunyt, így Lajos lépett a helyébe, aki Erzsébetet is elvette.
Már kiskorától kezdve gyakran vezekelt, böjtölt. Első gyermeke születése után menedékhelyet, majd később kórházat is alapított, ahol ő maga is sokat segédkezett. 1225-ben férje csatába indult, így ő vette át a tartomány kormányzását. Ebben az időben pusztító járványokat és éhínségeket oly mértékben próbálta megakadályozni, hogy még a királyi magtárakat is megnyitotta. Lajos családja ezt nagyon nem nézte jó szemmel, ám hazatérte után ő mindent jóvá hagyott. Férje 1227-ben keresztes hadjáratra indult, azonban onnan már sohasem térhetett haza. Lajos öccse, Henrik és mások keményen bántak Erzsébettel, minden vagyonától megfosztották.
Megszökött a várból, és Assissi Szent Ferenc rendjének tagjává vált. Bár apja és testvére (későbbi IV. Béla) hívták haza, de gyermekei neveltetése miatt nem hagyta el őket. Halálát három nappal előre megjósolta. Sírjánál a mai napig csodák történnek.
Díszlettől a jelmezig
A díszlettervezőnek nem volt sok dolga, azonban annál nehezebb feladatot kapott. A letisztultságnak, de egyben a pompát is meg kellett jeleníteni, amit Szendrényi Éva kivitelezett. Az előadás nem használ túl sok díszletet, így mindennek egy külön értelmezést lehet párosítani. Azonban ami teljesen közös mindenben, az a katolikus szentségek iránti tisztelet. A boltíves ablakokban megjelenő szentek üvegfestménye, Erzsébet sírja, a színpad felett lebegő óriási világító kereszt… Itt nyer pontosan értelmet a kevesebb néha több jelentése. A színpadon túl fenti páholyt, illetve a nézőteret is kihasználják, így szinte a nézőt magát is belevonják az előadásba.
A fényeket Madarász (Madár) János tervezte. Nagyon szépen kivitelezte az egészet, azonban a darabbal nem biztos, hogy megvolt a tökéletes összhang. Már-már túl soknak is nevezhetnénk, de attól függetlenül nagyon szép volt. (Csak nem ebbe a környezetbe illő.)
A szereplők jelmezei korhűen vannak ábrázolva, egy kis túlgondolással. Zsófia grófné ruhájáról és kellékeiről süt a pompa, a zsarnokság, míg Erzsébet ennek teljesen ellentéte. Az istenhívők ruhatára szegényebb, egyszerű hatást keltenek. Azok, akik maguknak akarnak minden jót megtartani, és a népet helyezik a saját jómódjuk alá, azoknak a csillogás, a nagyobb kelmék jutnak. És hogy ezzel a köztük lévő szakadékot szerette volna jelezni a jelmeztervező, Berzsenyi Krisztina? Valószínűleg igen.
A musical valódisága
Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a tánc és a zene összhangját. Szikora Róbert hozta a szokásos formáját. A dalok és a szövegek gyönyörű párhuzamban vannak. A cselekményt előre viszik, és nem akasztják. Jelentős információkat tudhatunk, miközben a vallomások terét is jelenti egyben. És hogy hányszor hangzik el több ember szájából, hogy „Az ég tartja a Földet”? Nem tudtam megszámolni, de véleményem szerint túl sokszor.
Amit viszont nem tudok elégszer kihangsúlyozni, az a tánc gyönyörűsége. Túri Lajos Péter koreográfus és Raj Martin koreográfusasszisztens olyat csodát alkottak a vidéki színházak körében, amit eddig még nem nagyon láthattunk. A tánc megfelelő mennyiséget kapott szerepet, miközben ők is előre vitték a cselekményt. A zenére pontosan rásimultak, és együtt mozogtak. A szerepváltások okozta káoszt is áthidalták. Mindezt a Kecskeméti Balett City társulata hozta le egyedül, akik az évek alatt rengeteget fejlődtek.
A darab tökéletesen szemlélteti az emberi gyarlóságot és a szeretetet is. A darab próbálja megtanítani azt, hogy mindenkinek segíthetünk, és a jót lássuk meg egymásban, ami a mai világból kezd elfogyni. Ha eléggé hiszünk, és valóban segíteni akarunk embertársainknak, akkor nem csak Erzsébetnél válhat a kenyér rózsává.
Képek: kecskemetinemzeti.hu
Kedvhozó videó:
