A szorgalmi időszak vége talán átmeneti megnyugvást ad minden egyetemistának, de az azt követő vizsgák már korántsem hatnak olyan megnyugtatóan az idegekre. Ekkor kerülnek elő a szakirodalmak, amiket vagy saját tudásunk kiegészítésére vagy az elmaradt, kihagyott órák pótlására szoktunk böngészni. Ezekben azonban könnyű elveszni, a rengeteg információ megbújik a nyakatekert, terminológiától túlzsúfolt mondatokban. Ha te is érezted már azt, hogy kifognak rajtad a szakirodalmak, akkor olvass tovább, van néhány mentőötletem!
Milyen szövegekről van szó?
Fontos leszögezni, hogy univerzális recept egyetlen szöveghez sincs, de még a különböző szövegtípusokhoz sincsenek mindenkor és mindenki által bejárható utak. A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy a bölcsészeti szövegek (filozófia, irodalom, nyelvészet, eszmetörténet stb.) megértését könnyebbé tegyük.
Az első lépés éppen a szöveg típusának felismerése. Azért, mert példának okáért irodalomtörténeti kurzuson adtak fel egy szöveget, nem biztos, hogy ezek a szövegek nem valamilyen más – filozófiai, eszmetörténeti, irodalomelméleti stb. – célkitűzésekkel íródtak. Nem érdemes tehát semmit kézpénznek venni.
Tipp: Nézz utána a szakirodalom írójának, keletkezésének! Tanulmánykötetben jelent meg, ha igen, melyikben? Az író mivel foglalkozik, mely publikációit emelik ki? Ez segítséget adhat abban, hogy megtudd, milyen szöveggel is van dolgod valójában!
Mire figyelj?
A legnehezebb ügy a fontos információk kiszűrése és a szerző szándékának felismerése. A kezdőlépést már megtetted, ha az előző pont tanácsait követted, azonban ez még mind nem elég. A szakirodalmak nagy része nem tankönyv (bár a kettő nem zárja ki egymást), így nem érdemes úgy hozzáállni, mint a tényanyaghoz, ahol az évszámok, nevek és a fontosabb pontok egymás után felsorolhatók, a szövegből könnyen kivehetők.
Ahhoz hogy közelebb jussunk tehát a szöveg megértéséhez a következő kérdéseket ajánlom:
- A szöveg célja: Miért írta meg a szöveget a szerző? Elemzés, leírás a célja vagy problémafelvetés, a probléma megoldása? Szemléletformálás, új fogalomnak a bevezetése, esetleg egy másik szöveg tézisének a cáfolata?
- A szöveg központi állítása: Mit akar bebizonyítani a szöveg? Mik az alapvetései? Mi mellett állít fel bizonyítékokat/érveket?
- A bevezetett fogalmak: Milyen fogalmakat használ a szerző és milyen új fogalmakat vezet be? Ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz és a központi állításhoz?
- Érvek és ellenérvek: Hogyan érvel az állítása mellett a szerző? Milyen érveket sorakoztat fel, milyen ellenérveket igyekszik megcáfolni?
+1. Értékelés: Meggyőznek téged ezek az érvek? Mennyire koherens a szöveg ebben a tekintetben?
Fontos, hogy ezek a kérdések nem mindig és nem minden szakirodalom kapcsán relevánsak, a válaszok pedig nem mindig jelennek meg expliciten, hanem magának az olvasónak kell ezeket elrendezni. Ehhez ajánlott a szöveg többszöri elolvasása is.
Tipp: A sokszor hallott kihúzó-trükk ebben az esetben is hatásos lehet! Válassz egy-egy színt az egyes pontokhoz, és emeld ki azokat az információkat velük, amelyeket te idetartozónak találsz. Például a rózsaszín a központi állításra vonatkozik, a kék az új fogalmakra, sárga az érvekre, a zöld pedig az ellenérvekre. Így amikor jegyzetelsz vagy újra áttekinted a szöveget, akkor már tudod, melyik információt melyik részhez kapcsold!
Baj, ha nem értem a teljes szöveget?
A rövid válasz: nem. A hosszabb válasz: Az ember sosem érthet meg teljes mértékben egy szöveget, ami gyakran zavaró lehet, főleg akkor, ha egy vizsgára készülő egyetemista találja szembe magát a meg-nem-értés problémájával. A valóság azonban az, hogy ha egy szöveggel kapcsolatban kérdéseid vagy tovább vezető gondolataid támadnak, talán még jobb is, mint az, ha a megértést követően egy fejbólintással nyugtázod, hogy ez a szöveg is létezik.
Ha azonban ez nem elégséges számodra, akkor a következőket teheted, hogy tisztázd a helyzetet:
- Gyűjtsd össze a kérdéseidet a szöveggel kapcsolatban! Ha ezzel megvagy, olvasd újra a szöveget, próbáld meg kikeresni belőle a válaszokat. Amennyiben nem találod meg, akkor gondold át, hogy vajon ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása szükséges-e a szöveg céljának szempontjából, avagy célja-e a szerzőnek az, hogy e kérdésekre választ találjon.
- Készíts szótárat! A szöveg megértésének egyik nehézsége az, hogy olyan fogalmakkal találkozik az olvasó, amelyeket nem ismer korábbról, a szerző viszont magyarázat nélkül veszi át ezeket, evidensként kezelve ezen fogalmak ismeretét. Ahhoz, hogy könnyebben megértsd, mit akar a szöveg, nézz utána ezeknek a szakszavaknak, készíts belőle egy szótárt, majd ezek megismerése után értelmezd a szöveget.
Tanulásmódszertan – ismétlés
Még mindig száraznak tűnik számodra a szakirodalom-olvasás? Feldobnád a jegyzeteidet vagy rendszereznéd a szövegben olvasottakat? Itt van néhány jól ismert lehetőség:
Gondolattérkép: A vizuális típusúaknak ajánlott módszer sok mindenre alkalmas, többek között arra is, hogy a fenti szempontok alapján egy jól strukturált jegyzetet készíthess. Nincs más dolgod, mint az egyes főtémákat a szöveg köré csoportosítanod és az állításokat ez alá besorolnod. A főtémák: cél, központi állítás, fogalmak, érvek, ellenérvek, értékelés és kérdések.
Táblázat: Ez elsősorban az érvek és ellenérvek szervezésére lehet jó módszer, hiszen így egymás mellé kerülhetnek az állítások és a cáfolatok, illetve láthatóvá válik mennyiségileg is, melyikből van több. Ha még megfűszereznéd ezt is, akkor színekkel jelezheted, hogy mely érvek fajsúlyosabbak.
Tudtam – nem tudtam – tudni szeretném: A táblázatoknak egy alfaja, amire sokan a középiskolából emlékezhetnek. A következőképpen épül fel: a tudtam részbe kerülnek azok az elemek, amelyeket már a szöveg olvasása előtt is ismertél, de megerősödtek benned, a nem tudtam részbe azok, amelyeket értelemszerűen nem ismertél, a tudni szeretném részbe pedig a kérdések. Ahogy általában, itt is fontos a tömörség: a legfontosabb gondolatokat válaszd ki a szövegből ahhoz, hogy hatékonyan át tud tekinteni a későbbiekben, akár a vizsga előtt öt perccel is!
Neked vannak jó tippjeid a vizsgaidőszak átvészelésére? Ajánlj egy jó módszert a többieknek!
