Színvonalas, külföldi oktatás alig néhány órára
Az utóbbi időben a külföldi továbbtanulás egyre szélesebb körben válik elterjedtté, és első ránézésre tényleg úgy tűnik, hogy a minőségi oktatás mára már nem feltétlenül egy szűk, tehetősebb réteg privilégiuma. Ennek ellenére azonban árulkodó, hogy a külföldi továbbtanulók nagy része még mindig a fővárosi elitiskolákból kerül ki, ami nem a véletlen műve.
Az EU-n belül számtalan ország van, ahol viszonylag alacsony, vagy egyáltalán nincs tandíj, és ezeket a helyeket előszeretettel reklámozzák a felsőoktatás fellegváraként, azonban nem szabad megfeledkezni azokról a költségekről sem, amikkel ugyan itthon és külföldön egyaránt számolni kell, de utóbbi esetben akár többszörös szorzóval – hiszen a „fejlett nyugaton” jóval magasabbak a megélhetés költségei, és az egyéb tényezőkről még szó sem esett (Bécsben például a tankönyvek ára egy rémálom – a szerk.).
Ausztria a legtöbb diáknak átmenetet képez a nevesebb nyugati egyetemek és az itthoni lehetőségek között. A távolság még nem olyan áthidalhatatlan, a költségek sem olyan vészesek, mint mondjuk az utóbbi időben egyre népszerűbbé váló Hollandia esetében, és még tandíjat sem kell fizetni. Cserébe a bécsi egyetemek nem rendelkeznek akkora hírnévvel, mint mondjuk néhány német vagy francia intézmény, de még így is mérföldekkel a magyar intézmények előtt szerepelnek a rangsorokban, európai szinten sokszor viszonylag előkelő helyen.
Ebben a cikkben számba vesszük a legfontosabb információkat az ausztriai továbbtanulás kapcsán, elsősorban az alap- és osztatlan képzésekre fókuszálva.
Melyik intézményt válasszuk?
Ha az osztrák egyetemekre gondolunk, általában egy, maximum két város jut eszünkbe: Bécs és Graz. Kiegészítésképpen említésre méltó lehet még az Innsbrucki Egyetem is, de a lista élén egyértelműen az osztrák főváros áll. A magyar diákok körében a három legnépszerűbb bécsi egyetem az Universität Wien (Bécsi Egyetem), a Technische Universität Wien (Bécsi Műszaki Egyetem), valamint a Wirtschaftsuniversität Wien (Bécsi Gazdaságtudományi Egyetem).
Mindhárom intézmény neve magáért beszél, a TU-n főleg mérnöki és informatikai képzések elérhetőek, a WU-n gazdaságiak, az Uni Wien, vagy „Hauptuni” pedig különböző területeken képzések széles skáláját kínálja, ami Magyarországon például az ELTE-hez hasonlítható. Ezeken kívül vannak még egyéb egyetemek, de azok már sokkal specifikusabb képzéseket kínálnak, vagy magánegyetemek.
Felvételi
Ausztriának, Németországhoz hasonlóan, megvan az az előnye is, hogy rengeteg olyan szakból válogathatunk, ahova nem kell külön felvételizni. Természetesen a komolyabb képzéseknél, mint a jog, orvosi vagy éppen a pszichológia, ezt nem úszhatjuk meg, és azoknál a szakoknál is lehet számítani „szűrésre”, ahol sok a jelentkező, ilyen a legtöbb gazdasági szak vagy például az anglisztika.
Az orvosira történő felvételi egyébként „külön világ”, aki erre vonatkozó információra kíváncsi, az a lényeget itt találja. Érdemes azonban kiemelni, hogy erre a szakra különösen sokan jelentkeznek, hiszen akik Németországban nem kerülnek be az orvosi egyetemre, azok gyakran ide is beadják a jelentkezésüket.
Ahol azonban nincs felvételi, ott csak az érettségire és egy megfelelő szintű nemzetközi nyelvvizsgára van szükségünk, és már gyakorlatilag be is iratkozhatunk. Ez azonban senkit ne tévesszen meg, hiszen az egyszerű bekerülés egyben azt is jelenti, hogy az egyetem a képzés időtartama alatt „szelektál”.
STEOP
Az igazán nagy kihívás tehát akkor kezdődik, amikor elkezdjük az egyetemet. A Studieneingangs- und Orientierungsphase, röviden STEOP olyan része az osztrák felsőoktatásnak, aminek nincsen magyar megfelelője. Körülbelül tíz éve került bevezetésre, a lényeg pedig az, hogy bizonyos kurzusokat mindenképpen el kell végezni ahhoz, hogy utána a további tárgyakat felvehessük.
Ezt jellemzően az első félévben (vagy évben) kell abszolválni, és hogyha egy adott számú próbálkozás után sem sikerül, akkor megszűnik a jogviszony az egyetemmel, és innentől kezdve az intézmény adott szakára nem is jelentkezhetünk újra. Ezekre a tárgyakra érdemes odafigyelni, és adott esetben a néhány párhuzamosan elvégezhető tárgy elé helyezni őket a fontossági sorrendben, mert ott a legrosszabb, ami történhet, az az, hogy csúszol egy keveset, a STEOP-nál viszont a bennmaradás a tét.
Nyelvi akadály
Ausztria a többi egyetemisták körében népszerű országtól egy elég lényeges dologban különbözik: viszonylag kevés olyan alapképzési szak van, ami angol nyelven is elérhető. Szerencsére azonban ez nem jelent akkora problémát, mint amekkorát mondjuk Dániában vagy Hollandiában jelenthetne, hiszen a német nyelv szélesebb körben elterjedt, Magyarországon is a diákok nagy része valamilyen minőségben találkozik vele a közoktatásban. Ez azonban már közel sem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy kint is boldoguljunk. A legtöbb szakon minimum C1-es nemzetközileg elismert nyelvvizsgára van szükségünk mire megkezdjük a tanulmányainkat, és nem véletlen várják el ezt a szintet.
Ezeken az egyetemeken elsősorban anyanyelvi beszélőkkel leszünk körülvéve (persze szakonként változó mennyiségben vannak külföldiek is), és az oktatás az ő ütemükben zajlik. Ezen persze valószínűleg senki nem lepődött meg, de attól még nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ide nagyon magas szintű nyelvtudásra lesz szükség, és az elején még ezzel együtt is lehetnek problémák. Természetesen ez függ attól is, hogy mit tanulunk, például a „reálosabb” szakokon, ahol az esetek többségében számolni kell, nem olyan nehéz megállni a helyünket, mint egy jogi képzésen, ami szinte teljes egészében szövegértés és szövegalkotás.
Lakhatás
Az első és legfontosabb, amit Ausztriáról tudni kell az, hogy nincsen olyan kollégiumi hálózat, mint Magyarországon. Kettő (vagy ha úgy nézzük, három) lehetőségünk van, az első a magánkollégium, aminek az itthonihoz hasonló előnyei vannak, ráadásul többnyire sokkal modernebb környezetben (cserébe ez az árakon is visszatükröződik), a második pedig az albérlet. Ennek az alfajtája a „WG”, azaz Wohngemeinschaft (lakóközösség), amit valószínűleg nem kell magyarázni. Az albérlet nem feltétlen éri meg, sőt egyedül szinte biztos, hogy nem, mivel főleg a fővárosban magasabbak az árak, a kollégiumoknál viszont mindenképpen előre kell tervezni, mert hamar fogynak a helyek – Bécsben az átlagosnál több diák van a világ minden tájáról, tehát a „konkurencia” adott.
Ezek a legfontosabb tudnivalók az ausztriai továbbtanulással kapcsolatban – a teljesség igénye nélkül. Rengeteg olyan tényező van, amit nem lehet objektíven számba venni, hiszen mint itthon is, külföldön is mindenkinek más és más élményt nyújtanak az egyetemi évek. Reméljük, hogy hasznos információkat is találtatok a cikkben, ha pedig úgy érzitek, hogy valami kimaradt, írjatok nekünk!
Sikeres felvételit mindenkinek!
Forrás: borítókép, kép2, kép3, kép4, kép5
