Az egyetem ad egy biztos tudást, biztos alapot, de az igazi szakmai fejlődés, tudatos karrierépítés már egyetemi éveken belül elkezdődik, így kerülnek említésre a szakkollégiumok, diákszervezetek. Ilyen jellegű szervezetekben részt venni mindig plusz energiával, idővel és terheltséggel jár, azonban az itt végzett munka általában kifizetődik. De melyek az előnyök, hátrányok, a részvétel ugyan mindenkinek ajánlott és milyen konkrét lehetőségeket tudnék ajánlani? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
Jól hangzik, hogy szakkollégium, diákszervezet, de melyiket válasszam?
Mindkettő jó lehetőség a szakmai elmélyülésre, fejlődésre és mindkettőből egyetemenként széles paletta áll rendelkezésre a hallgatók számára. A diákszervezetek és a szakkollégiumok is szoros közösséget nyújtanak és közös érdeklődési kör alapján gyűjtik a lelkes fiatalokat. A diákszervezetek egy bizonyos érdeklődési terület köré csoportosulnak, így például újságírás, turizmus, vállalkozás tematikájú szervezettel is találkozhatunk.
Ezek lényege általában, hogy szaktól függetlenül bárki csatlakozhat, csupán a felvételi rendszeren kell túlesni, emiatt egy igen sokrétű, sokszínű közösség formálódik. A legtöbb diákszervezetet a Corvinus és NKE indítja. Itt nincs közös lakhatás, hanem mintegy klub a közös érdeklődés köti össze a hallgatókat. Ezt azoknak ajánlanám, akik rendszeresen részt vennének ilyen diáki csoportok életében, szeretnének tanulni és kapcsolatokat építeni. De akkor milyen is egy szakkollégium? Legjobban úgy fogalmazhatnám meg, hogy olyan, mint egy kollégium csak egy kicsit több. Bár ez nem pontos meghatározás, hisz nem minden szakkollégium igényel közös lakhatást, mégis a legtöbbre jellemző.
Egy szakkoli a diákszervezettől véleményem szerint egy fokkal nagyobb elköteleződést jelent, de itt is alap a közös érdeklődés, ebben segítség lehet, hogy a legtöbb egyetem legtöbb kara a szakkollégiumokon belül szakspecifikus műhelyeket is indít, amelyek működésé a konkrét tanulmányokhoz kapcsolódik. Kollégistaként egy nem mindennapi közösség is kovácsolódhat szakkollégiumi lét berkein belül, de itt nemcsak egy-két képzés, előadás vagy akár tudományos kutatás vár a jelentkezőkre, hanem személyes mentorálás, projektek, táborok.
Mit ad számomra a szakkollégiumi, diákszervezeti tagság?
Előnyök és hátrányok. Azok a fránya dilemmák, hogy csatlakozzak-e egy ilyen szervezethez vagy mégse, hogy merre billen az a bizonyos mérleg a döntésemnél? Nézzük meg az egyik oldalát először. A legtöbb szakkollégium vagy diákszervezet egy baráti kezdeményezésből indult, hogy az egyetemisták közös gondolkodásának legyen egy színhelye, ahol bátran képezhetik maguk a tananyagon túl és ehhez legtöbbször jár egyetemi támogatás, sőt legtöbbször diákszervezetek, szakkollégiumok fenntartása, támogatása az egyetemi nívót emeli.
Így hát, ha érzed magadba az elszántságot, a motivációt egy ilyen jellegű iskolán túli tevékenység végzésére érdemes egyetemi éveken belül csatlakozni, mert az itt elvégzett munkád rengeteg kézzelfogható érven túl, mint tudás, kapcsolatok, közösség még gyakornoki lehetőségeket is rejt, meg sem említve, hogy az önéletrajzban is kiválóan mutat az ilyen jellegű tevékenység.
Fontos tudni, hogy ezekben a körökben nemcsak egy baráti közösség, hanem kutatás, tudományos munka is folyik, ahol olyan szakemberektől tanulhatsz testközelből, amelyre nincs máshol ilyen mértékű lehetőséged. Persze, ahány ház, annyi szokás, nem minden szakkollégium szól a konkrét kutatásról, nem mindegyik egy heti szinten vitázó, elmélkedő társaság, tehát a lehetőségek nagyon változatosak. Itt az a fontos, hogy megtaláljuk számunkra legideálisabbat és döntésüknél bátran merjünk kilépni a komfortzónánkból.
Miért nem fogok soha diákszervezetbe, szakkollégiumba jelentkezni? És ezt miért is lehet elfogadni?
Lehetőség, tudás, fejlődés, szakmai előremenetel. De milyen áron? Nézzük meg a másik oldalt. Azt, hogy jó lehetőség az nem kérdés, de vannak itt más szempontok is. Péntek este van, és nem megyek haza vagy bulizni, hanem egy kurzushétvégére utazok, ahol valószínű több órás előadások, önfejlesztő tréningek és csapatépítő alkalmak várnak rám, ahelyett, hogy pihennék, szórakoznék vagy akár dolgoznék. Így is egy remek lehetőség, ugye? Egy szakkollégium elvesz időt, energiát, ami nem kérdés, hogy másra is fordítható lenne.
Túlterhel az egyetemi felkészülés? Ha csatlakozol egy szakkoliba vagy diákszervezetbe, ez nem lesz könnyebb. Véleményem szerint egy ilyen szakmai létet, amit ezek a szervezetek képesen nyújtani érdemes megtapasztalni, de mindezt csak akkor, ha nem roskadunk bele, mert ez esetben nem fejlődés lesz, csupán elesés.
Néhány konkrét lehetőség
Összeszedtem néhány remek lehetőséget, köztük nagyobb, népszerű szervezeteket és kevésbé közismerteket is, de mindenképp hozzátenném a lista szubjektív.
1. Bibó István Szakkollégium- Kihagyhatatlannak tartom a listáról az első jogász-politológus szakkollégiumot, amely az ELTE ÁJK hallgatói számára biztosít kiváló szakmaiságot. Egy igen neves szakkollégiumról beszélhetünk, amiből egyértelműen profitálhatnak a hallgatók, viszont vagy talán pont ezért a felvételi köztudottan az elég nehéz kategóriába esik.
2. Rajk Szakkollégium- A Budapest Corvinus Egyetem szakkollégiuma, amely hallgatói számára közgazdaságtani és más társadalomtudományi képzést nyújt.
3. Korányi Frigyes Szakkollégium- A SOTE egyik kollégiuma, amely a lakhatáson túl nyújt szakmai közösséget.
4. Ostrakon Szakkollégium – A NKE szakkollégiuma, amely változatos kurzusaival és kiváló előadókkal nyújt kiváló lehetőségeket. Másik alappillére a közösség, hisz egy baráti kezdeményezésből indult el minden.
És tekintsük meg néhány diákszervezetet is:
1. BBC, azaz Budapest Business Club- Ez a Corvinus legnagyobb diákszervezete, több mint 140 hallgatóval. A négy féléves képzési rendszerben, az ún. Talent Programban a hallgatók megtanulják a rendezvényszervezés, sales, marketing, HR és menedzsment alapjait.
2. Jövőt Építők Generációja, vagyis a JÉG- Egy különleges szerveződés, amelyhez a jelentkezés folyamatos. Itt remek lehetőségeid vannak olyan élményeket szerezni, amelyet valószínűleg iskola falain belül soha vagy ritkán kaphatsz meg, gondolok itt például Látókörbővítő eseményeikre vagy az Innertalent nevű kurzusukra, amely egy 10 kihívásból álló fejlesztő program.
3. Közép-Európa Társaság, vagyis CEA – Ez az első regionális alapokon szerveződő diákszervezet, amelyek alappillérei gazdaság, társadalom, diplomáciai kitekintés, globális politika.
4. MCC- Ez az a szervezet, amely mindenki számára ismerősen hangzik, már a középiskolásoknak szóló programja is felhívhatta a figyelmet. Ország több pontján, sőt határon túl a Kárpát-medencében nyújt kimagasló lehetőségeket. Egyetemi programjukat illetően a Juniorképzésen túl több Iskola is lehetőséget biztosít például a jog, nemzetközi kapcsolatok, közgazdaság, média és pszichológia területén, sőt már Roma Program is létezik tehetséges roma egyetemisták számára.
5. Female Managment Network, azaz FMN- Egy igazán egyedülálló, inspiráló női közösség, amely tagjai számára igazi erőt, támogató közeget biztosít. Itt egy csajos közösség rád, ezen túl a szervezet célja a nők munkaerőpiacra lépésének segítése.
Még rengeteg szervezet, szakkollégiumot lehetne említeni, ide kattintva tudtok még keresgetni. A baráti, támogató közegtől egészen a szakmaiság csúcsáig találhattok lehetőségeket.
Hogy mi tesz minket rátermetté a hivatásunkra? Legegyszerűbben azt mondhatnám, az a törekvés, hogy fejlődjünk és jobbak és jobbak legyünk. Kezdetben tudásvágyunk van, majd már gyakorlati terepre vágyunk, végül ott vagyunk, hogy helytállunk a munka világában. Legyünk bármilyen fázisban is a fejlődés mindig része lesz az életünknek és, ha szakmai fejlődés, akkor szakkollégiumok és diákszervezetek.
