Belevski Panni 10 évvel ezelőtt állt először kamera elé a Lina és Panni YouTube csatorna első videójában. Onnantól kezdve éveken keresztül hétről hétre figyelhettük újabb és újabb (közös) és önálló tartalmait is. Ahogy telt az idő úgy tettek/tett szert egyre nagyobb ismertségre. Mára már ugyan csak Instagrammon találkozhatunk az ex-influenszerrel, azonban még mindig nagy követő- akár rajongótáborral rendelkezik.
Azonban még a YouTube-os időszakban legnépszerűbb önálló tartalmai közé tartoztak az egyetemi tanulmányokkal, vizsgákra való felkészüléssel kapcsolatos videói. Ebből kiindulva vettem a bátorságot, és kérdeztem Pannit az egyetemi élet és a munka egyensúlyáról, és annak megtalálásának „titkáról”.
Interjúm, Belevski Pannival:
Pázmányos voltál. Jó döntés volt ezt az egyetemet választani?
Belevski Panni: Teljes mértékben. Főként a társaság miatt, de a tanárok és a képzés minősége miatt is ajánlanám mindenkinek. A pszichológia – amit én tanultam – kifejezetten gyakorlatias képzés ami még élvezetesebbé tette a dolgot. Amit egy kicsit hiányoltam, az a kampusz élmény, az a tipikus egyetemi közeg amit a filmekben is láthatunk.
Mik voltak a kulcsszempontjaid az időbeosztásodat illetően?
Belevski Panni: Első helyre mindig is a tanulmányok kerültek, és itt is a listázás mentette meg az életemet, twhát minden fontos feladatomnak a pontos dátummal ellátott feljegyzése, és így a munkát is könnyebb volt mellé egyeztetni. Az influenszerkedés ugyan alapvetően igazán rugalmas munka, úgyhogy azt az üresebb napjaimra be tudtam iktatni, viszont az is igényel egy kis szervezést természetesen.
Mit tartasz leginkább „egyetemista-kompatibilis” munkának?
Belevski Panni: Szerintem az idő és az energia a két legfontosabb szempont, amit egy diákmunka vállalásakor. Ami nem igazán ideális, de kompatibilisebbnek nevezhető, az a barista vagy felszolgáló munka véleményem szerint. Azért gondolom így, mert egy diákmunkánál van egy adott munkaóra, aminek össze kell adódnia, és egy egyetemista hektikus órarendjéhez talán ezek a munkák tudnak a leginkább alkalmazkodni. Az influenszerkedést nem sorolnám ide, de mindenképpen elmondható róla, hogy rendkívül egyszerűvé teszi az ember életét, ha ilyen rugalmas és otthonról is végezhető munkája van.
A leghúzósabb időszak egy egyetemista életében az a vizsgaidőszak. Van tipped arra, hogy hogyan lehet egyensúlyba hozni egy ilyen pörgős időszakban is a munkát a tanulással?
Belevski Panni: Mivel ilyenkor nincsenek órái az embernek, ezért én ezt az időszakot időbeosztás szempontjából könnyebbnek gondolom a munka-tanulás egyensúlyának szempontjából. Ilyenkor sokkal jobban be tudja osztani az ember az idejét saját magának, tehát akár kialakíthatja azt a rutint, hogy a hét első felét munkával, a másikat csak tanulással tölti. Természetesen ez szaktól is függ, de összességében úgy gondolom, hogy ebben az időszakban jobban összeegyeztethető a munka és a tanulás világa.
Ideálisabbnak éled meg a munka-tanulás egyensúlyát, így hogy már nem vagy full-time influenszer?
Belevski Panni: Természetesen vannak részei, amik hiányoznak a tartalomgyártásnak, de egy idő után azt kezdtem el érezni, hogy soha nem ér véget a munkaidőm. Jelenleg viszont, igen, jobb az, hogy tudom mikorra kell megékeznem a munkahelyemre és azt is tudom, hogy amikor elmegyek akkor azzal magam mögött is hagyhatom a munkával kapcsolatos gondolataim, és tudok akár a tanulással foglalkozni utána.
Van tipped a harmonikus magánélet kialakítására/fenntartására tanulás és munka mellett?
Belevski Panni: Azt érzem, hogy sokszor nem elég 24 óra. Viszont ilyenkor jövök rá, hogy fontos kiértékelni, hogy egy adott időszakban mi tesz igazán kiegyensúlyozottá, mi az, ami a leginkább jól esik. Ha az esik jól, hogy hazamenj és filmet nézz ahelyett, hogy elmenj szórakozni a többiekkel, az is teljesen rendben van és fontos, hogy ezzel tisztában legyünk. Attól, hogy valami működik valakinek az nem feltétlenül működik nekem, és úgy is meg tudok felelni magamnak, hogy nem sűrítek be mindent egy napra.
Szerinted van értelme egyetem előtt „karriert” tervezni?
Belevski Panni: Szerintem manapság az nem opció, hogy ne tudd mit szeretnél csinálni a gimnázium után. Irreálisan nagy nyomást helyeznek ezzel egy tapasztalatlan gyerekre. Szerintem nem érdemes túl konkrét dolgokban gondolkodni, de érdemes kialakítani egy érdeklődési kört és olyan irányban elkezdeni gondolkodni. Úgy gondolom, hogy az út is fontos, ami később majd a karrieredhez vezet, az alatt lehet a legtöbbet tanulni. Mindenképpen nehéz, főleg még gyerekként egy egész életre megtervezni a dolgokat, hiszen még olyan fiatalon nem is vagyunk tisztában a munkapiac helyzetével és sok esetben a saját adottságainkkal sem.
Mennyire tartod támogatónak az egyetemeket a munkavállaló diákokkal kapcsolatban?
Belevski Panni: Főként úgy gondolom, hogy ez inkább egy tanárfüggő kérdés. Vannak olyan tanárok, akik feltöltik a tananyagot online felületekre, így nem teszik kötelezővé a részvételt, és ezzel azt tudják sugallni, hogy igenis felnőttként kezelik a hallgatóikat és ezzel is növelik a fiatalok munkavállalási lehetőségeit. Azonban persze vannak olyan tanárok is, akik leginkább a személyes részvételre mennek rá, mert úgy érzik, hogy úgy a leginkább megtanulható az adott tananyag. Összességében, úgy gondolom, hogy az egyetemek leginkább úgy állnak hozzá, hogy ha már felnőtt vagy akkor valahogy meg kell tudnod oldani ezeket a dolgokat az életedben.
Szerinted megfelelően kezelik a diákokat a munkapiacon?
Belevski Panni: Mivel az egyetemi éveim alatt én végig influenszerkedtem, így én sohasem dolgoztam kifejezetten senkinek, ezért személyes tapasztalatom nagyon nincsen. Így nem tudom, mi a jó válasz erre, viszont engem is kiváncsivá tesz, hogy manapság hogyan élik ezt meg a diákok.
Hogyan tehetnék „eladhatóbbá” magukat a diákok, hogy biztosan álláshoz juthassanak diákként véleményed szerint?
Belevski Panni: Fontos hogy magabiztos legyél, és tisztázd magadban, hogy ez csak egy munka. Figyelni kell arra, hogy a személyes életed ne folyjék bele, hiszen pénzért csinálod mindezt és nem pedig szívességből. Az egy nagy erény ha tudsz nem-et mondani, és nem vállalsz plusz munkát csak azért, hogy teljesíts, pedig még csak a karriered elején vagy, tehát nem fognak egy kalap alá venni azzal a munkavállalóval, aki mögött már sok éves tapasztalat van. Tehát nem kell túlaggódni a dolgot, csak magabiztosan!
Remélem, magatokkal tudtok vinni pár motiváló gondolatot, és tippet ebből a cikkből. Ha pedig akadna olyan munkapiacon szerzett élmény vagy tapasztalat amit szívesen megosztanátok velünk, ne tartsátok magatokban!
Képek forrása: Pinterest
