A nagyobb médiaszolgáltató és produkciós vállalatok napjainkban egyre több figyelmet szentelnek a k-drámáknak, vagyis a koreai sorozatoknak. Ezek a sorozatok mostanra a magyar Netflixet és Disney+-t is az uralmuk alá hajtották, vannak olyan felhasználók, akik kifejezetten ezek miatt fizettek elő a platformokra.
De honnan nőtték ki magukat világhírűvé ezek a sorozatok? Jöjjön a K-drámák rövid története
A Japán megszállás alatt (1910-1945) lehetetlen volt Dél-Korea számára, hogy saját TV-sorozatokat gyártson, így ez alatt a rádió-sorozatok voltak divatosak. Ez lényegében annyit jelentett, hogy egy ugyanolyan folytatásos történetet kaptunk, mint a televíziós változatánál, csak a rádióban hallhattuk a körül-belül egyórás részeket.
Az első koreai sorozatok az 1960-as években jelentek meg. Ezeknek a gyártását nagyban elősegítette az első két kereskedelmi csatorna a TBC és az MBC. Ezek inkább oktató jellegű sorozatok voltak, vagy a városi lét problémáit boncolgatták, mint hogy szórakoztassanak. A technológia fejletlen volt, és nem volt lehetőség ezeket rögzíteni, vagy visszajátszani, szóval a sorozatokat élőben rögzítették. Adatok szerint az első koreai sorozat a The Friday Stage címet viselte, és a KBS állami csatorna sugározta.
A 60-as években a televíziókészülékek luxusnak számítottak Koreában, ezért csak a tehetősebb réteg engedhette meg magának, így a sorozatok sem tudtak olyan nézőközönséget elérni, mint szerettek volna.
A koreai sorozatok először természetesen további ázsiai országokban lettek híresek, ilyen volt Japán. Az első ország volt, amelyik koreai gyártású sorozatokat vetített.
A 70-es években, amikor már a televíziók a legtöbb háztartásban megtalálhatóak voltak, a sorozatokat is egyre gyorsabban gyártották, és rengeteg pénzt lehetett szerezni ezeknek az eladásával különböző TV csatornáknak.
A koreai sorozatok változását a 2000-es évek hozták el. Az addigi politikai tartalmú és célú doramákat felváltották a romantikusak, és ekkor vették fel a mini-series formájukat, amelyek 16-18-20, körül- belül 1 órás részt foglalnak magukban. Ahogy egyre népszerűbb lett a sorozatoknak ez a formája, folyamatosan lankadt az érdeklődés az addigi hosszú, vontatott, gyakran régi nyelvezetet használó doramákkal szemben. A második áttörést a 2002-ben vetített Winter Sonata hozta meg, amelyet Japánon kívül még Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken is sugároztak.
Napjainkban köztudott tény, hogy néha Észak-Koreában is rajtakapnak embereket Dél-Koreai sorozatokat nézni, pár éve ezért halálbüntetés jár az országban.
A doramák legfőképpen a következő műfajokban íródnak:
– Romantikus
– Történelmi
– Bűnügyi, jogi drámák
– Spirituális, valamilyen hitvilágot feldolgozó drámák – Sci-fi
– Horror (eddig nem volt elterjedt a tömeggyártás, és a magas ráfordítási összeg összeférhetetlensége miatt, jelenleg már sokkal nagyobb számban gyártják őket a piac fellendülése okán)
Magyarországra először A Palota Ékköve címet viselő sorozat jutott el, 2003-ban vetítették Koreában, Magyarországon szinkronizálva pedig 2008-tól 2010-ig sugározta az M1, majd később az M2, a Duna és a Story4 is. A történelmi drámát egyébként 91 országban sugározták.
A nagy érdeklődés következtében a következő években több történelmi sorozatot is magyarra szinkronizáltak. Ilyen volt a Királyi ház titkai (2010), A korona hercege (2007), A Silla királyság ékköve (2009).
A koreai sorozatok nézőközönsége egy igazán hű közeg, akik folyamatosan nézik ezeket a sorozatokat. Erre figyelt fel a Netflix is, akik először csak már meglévő sorozatokat vettek meg, majd látva ennek a sikerét saját maguk is gyártani kezdték őket. Egy ilyen dorama volt a Squid Game is, ami hatalmas áttörést eredményezett. Ugyan látszanak rajta az nyugati vonások, de még is előrelépés volt világpiaci viszonylatban. A 9 epizódos, magyarul Nyerd meg az életed! címmel rendelkező sorozat egyébként 35 millió amerikai dollár bevételt hozott.
Akiknek tetszett a sorozat, az pedig még rengeteget talál a Netflix oldalán, ugyanis azóta rengeteget gyártottak a sikernek köszönhetően. Ilyenek voltak: It’s Okay, to not be Okay, Vincenzo, Business Proposal, Tomorrow, The Glory és még sorolhatnánk.
Ahogy a zenének, a koreai drámáknak is megvan a maga sajátos hangulata és képvilága.
Te nézel koreai sorozatokat? Szerinted miben mások az amerikai társaiknál? Írd meg nekünk kommentben!
Forrás: Korean Culture Blog Képek forrása: Pinterest
