KözépsuliMagazin

Ilyen volt a középszintű történelemérettségi 2023-ban

WordPress adatbázis hiba: [Unknown column 'user_ip' in 'where clause']
SELECT vote FROM HA5CPl3AT_newsy_post_votes WHERE post_id = 1056 AND user_id = 0 AND user_ip = '44.212.99.208' ORDER BY id DESC LIMIT 1

A magyar és a matek érettségi után a megszokott módon a töri következett, ezzel együtt pedig az érettségizők már majdnem megpróbáltatásaik felénél járnak! De milyen volt a történelemérettségi idén? Milyen nehézségekbe ütköztek a diákok és mit találtak könnyűnek benne? Érték vajon őket meglepetések? Személyes élményeiről kérdeztük N.C.-t, aki a következőképpen foglalta össze a szerdai napon szerzett tapasztalatait: 

„Sokkal nehezebbre számítottam. Sosem volt a töri a kedvencem, ezért azt hittem, rosszabbul fog sikerülni, de most úgy érzem, hogy jól ment. A felvilágosodásos feladat talán nem lett olyan jó, de az első feladatok megoldásában biztos voltam. Ami nehezen ment az első feladatsorból az a 10. feladat volt, az Európai Unióra már szinte alig maradt idő a töriórákon. De pozitív vagyok, szerintem rendben ment, és az osztálytársaimtól is azt hallom, hogy nem is volt olyan nehéz.” 

történelem

A történelemérettségi két nagy részből áll: az első felében egy korábbi tanulmányokkal kapcsolatos átfogó feladatsort kell a diákoknak kitölteni. Idén a kereszténységgel és a gótikus stílussal kapcsolatban kellett korábbi tudásukat megcsillogtatni. A forráselemzési feladatoknál Hunyadi Mátyáshoz, a felvilágosodáshoz és a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó szöveget kellett olvasniuk és értelmezniük az érettségizőknek. Olyan témákat érintett még a történelem feladatsor, mint az osztrák-magyar kiegyezés, a trinanoni békediktátum vagy az Európai Unió. 

A második felében a diákoknak egy rövid és egy hosszú esszét kellett írniuk, amelyről N. C. a következőképpen számol be: 

„Az esszékben sokkal bizonytalanabb voltam, mint a feladatsorban. Nehéz volt kiválasztani, hogy melyik témákról írjak, és röviden összefoglalni, hogy mit tudok róla. Ezt keveset gyakoroltuk törin, de végső soron szerintem sikerült megoldanom a feladatot. Az első valószínűleg jobb lett, mint a második, én Ceasar-ról írtam, abból jól felkészültem.”

érettségi

Az idei történelem érettségin a rövid esszé két témája Julius Ceasar egyeduralma és az auschwitzi koncentrációs táborok működése volt. A diákoknak ebből kellett egyet kiválasztaniuk és a megadott források segítségével röviden kifejteni az ehhez kapcsolódó ismereteiket. A hosszú esszé témájaként vagy a reformkori Magyarországot és azon belül Széchenyi István gazdasági fejlesztésre irányuló tevékenységeit választották az érettségizők, vagy pedig a rendszerváltozás 1989-es eseményeit kellett bemutatniuk. 

A két esszénél hasonló követelményeket állítottak a diákok elé, lehetett pontot szerezni a feladat megértésére, a tér- és időbeli tájékozódásra, a szaknyelv használatára, valamint a kritikai és problémamegoldó gondolkodásra, azzal az eltéréssel, hogy a rövid esszé 17, a hosszú esszé pedig 33 pontot ért. 

„Nekem a töri végsősoron meglepetés volt és a jobbik fajta. Jó érzés, hogy ezt is letudtam, a matek után pedig tényleg nagy megkönnyebbülés volt. Nekem már csak az angol és a német érettségi van hátra, de már érzem, hogy túl vagyok a nehezén.” – foglalta össze élményeit N.C. 

A következő napokban az idegen nyelvű érettségikre kerül sor, ha kíváncsi vagy, hogyan élték meg ezeket az érettségizők, katt az egyetemista.hu-ra! 

Képek forrásai: kiemelt, 1, 2, 3

Mi a reakciód a cikkre?

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük