Rengeteg hátrányos helyzetű, perifériára sodródott település gyermekei sokat köszönhetnek a Tanítsunk Magyarországért programnak, de hogy miről is szól ez a program, arról Nagy Borbálát kérdeztem.
Mi az a Tanítsunk Magyarországért és mi a szereped ott?
Nagy Borbála: Nagy Borka vagyok, a Tanítsunk Magyarországért mentorprogramnak a Pécsi Tudományegyetemen az egyik mentornagykövete. Ez egy országos program, ami 2018-ban indult és mára már több egyetem is része. A Pécsi Tudományegyetem az elsők közt, 2019-ben csatlakozott ehhez a programhoz.
A program célja, hogy kistelepüléseken élő általános iskolás gyerekeknek segítse a pályaválasztását, megelőzve így az iskolarendszerből való lemorzsolódásukat. Az lenne a cél tehát, hogy ne csak addig tanuljanak ezek a gyerekek, amíg kötelező bennmaradniuk az oktatási rendszerben, hanem megtalálva az érdeklődésüknek megfelelő szakmát, szakirányt továbbtanuljanak, akár egyetemig is eljussanak.
Itt jönnek képbe az egyetemista hallgatók. Mivel bármilyen szakról lehet jelentkezni ebbe a mentroprogramba, a mentoráltak mindenféle életutat láthatnak, ha szorgalmasan tanulnak, akkor mennyiféle út állhat előttük. Ez egy ösztöndíjprogram, tehát a hallgatók a munkájukért ösztöndíjat is kapnak.
Hogyan kell elképzelni egy mentorálást?
Nagy Borbála: Többféle szintje és lehetőssége is lehet a mentorálásnak, hiszen itt a gyerekekkel egyénileg is foglalkozunk, kiscsoportokban és osztályszinten is. Az első közös programunk az egy élménynap minden félévben.
A TM egyetemistáknak szóló program, éppen ezért féléves szerződések vannak, szóval az első program minden félévben az élménynap, mert lehetnek új mentorok, meg új mentoráltak is. Ennek a napnak a célja, hogy megismerjék egymást a diákok és a hallgatók.
Ezt általában központilag szervezik egyetemenként. Ezek a napok olyan helyszíneken vannak, mint például Pécs közelében Bikalon a Reneszánsz Park, de többször volt már, hogy Pécsre látogattunk a gyerekekkel és akkor városfelfedezős rejtvényeket játszottunk velük, de voltunk a Bükkösdi Ökoparkban is.
Milyen korosztályúak ezek a gyerekek?
Nagy Borbála: Most nagy örömünkre, itt a Pécsi Tudományegyetemen 130 mentor is megkezdhette a mentorálást, ezért már ötödik osztálytól nyolcadik osztályig kísérik mentorok a gyerekeket 9 általános iskolában.
Mi a fontos egy ötödikes diáknál a mentorálásban és mi a fontos egy nyolcadikos diáknál?
Nagy Borbála: Ötödikben inkább a kapcsolat kiépítése a mentorral, kicsit kinyitni a világot nekik, elvinni őket minél több helyre kirándulni, mert általában csak az iskolájukban, vagy a szülőfalujukban tudnak sétálgatni vagy együtt lenni. Nagyon ritkán van olyan, hogy az iskola tud nekik kirándulást szervezni.
Tulajdonképpen ez az egyik cél: megmutatni nekik a környező városokat, látnivalókat. Felfedezni, hogy melyik gyereket mi érdekli jobban, azután személyre szólóan vinni neki önismereti játékokat.
Régebben még csak hetedikben indult a program, de már akkor is nagy hangsúlyt fektettünk a csoportkohéziós foglalkozásokra, hogy az osztályközösség is fejlődhessen, a gyerekek egy összetartó csapattá válhassanak.
Nyolcadiktól és már hetedik második félévétől is a pályaorientáció lesz hangsúlyos és a szakmákkal való ismerkedés. Itt is az önismeretet hangsúlyoznám, mert azt gondolom, ahhoz, hogy valamilyen szakmáról el tudjuk dönteni, egyáltalán tetszik -e, érdekel -e, ahhoz fontos az, hogy ismerjük magunkat. Csak ezt követően érdemes szakmákról beszélgetni. Melyik szakmához milyen képességekre van szükség, milyen életet képzelhet el a diák magának.
Például, hogy ha pék lesz, az hogy néz ki a hétköznapokban. Vagy mondjuk, ha olyan vágyai vannak, hogy orvos szeretne lenni, akkor milyen utat kell bejárnia az oktatási rendszerben. Természetesen iskolát is nézünk velük nyolcadikban, amikor az idő is kezd szorítani a felvételi kapcsán. Egy kis szervezéssel el is tudunk menni velük nyílt napokra.
Alapvetően milyen családi háttérből jönnek a gyerekek?
Nagy Borbála: Ez nagyon változó, az iskolák is teljesen más környezetben más helyzetben vannak. Ahol én mentorálok, ott elég magas a hátrányos helyzetű tanulók száma, illetve mindenféle tanulási nehézségekkel küzdőké is.
A mentorok milyen ösztöndíjakban részesülnek?
Nagy Borbála: Havonta utalnak ösztöndíjat a hallgatóknak, ebből 35 000 forint jár a mentori munkáért, plusz 10 000 forint a gyerekekre költendő összeg. Ez ugye azért fontos, mert említettem, hogy kirándulásokat szervezünk, vagy akár mondjuk egy iskolai programnak is van költsége. Például nézünk egy filmet, akkor viszünk nekik popcornt, hogy megteremtsük a mozi hangulatát.
Ennek van egy költsége, amit ebből az összegből kell rájuk fordítani. Ez ugye összesen 45 000 forint, és ezt a hallgatók kezelik. Van egy felület, ahol ezt el kell számolni. A ösztöndíjon túl van még egy plusz lehetősége a hallgatóknak: ők és a mentoráltjaik is kapnak egy TM kártyát, amivel ingyenesen utazhatnak a MÁV-al az egész országban, a Volánnal pedig az egyetemhez közeli megyékben. Ez azért fontos, mert ha kirándulunk a gyerekeknek is ingyenes az utazás meg a mentoroknak is, így már csak a menetrendeket kell kibogarászni.
Van valami olyan jó élmény, ami megragadt a mentorálással kapcsolatban?
Nagy Borbála: Nagyon sok ilyen élmény van. Az adminisztrációs felületen minden beszámolónál rögzítenünk kell az adott alkalom meghatározó mondatát. Sokszor előfordul velem, hogy nem írok be már semmit, mert nem tudom kiválasztani, a sok közül. Szóval nagyon sok ilyen aranyköpés van, de amit mostanában szoktunk meghatározó élményként mesélni mentortársakkal, az egy fiú továbbtanulási története.
Nem volt könnyű a helyzete, nehéz környezetből jött, de szeretett mély beszélgetéseket kezdeményezni, láttuk benne, hogy szívesen tanulna tovább valami komolyabb helyen. Javasoltuk neki, hogy a Gandhiban tanuljon tovább, de ő ellenkezett, nem akart ide Pécsre jönni. Aztán szerveztünk az egyetemre egy látogatást, ahol volt egy olyan programunk, amin a Pécsi Evangélikus Roma Szakkollégium néhány hallgatója jött a romológia könyvtárba előadást tartani. Meséltek a gyerekeknek azokról az élményeikről amikor ők voltak nyolcadikosok.
Itt tudott találkozni ez a fiú egy olyan hallgatóval, aki a Gandhiban végzett. Ahogy beszélgettek az iskoláról meg arról, hogy ez a hallgató miért ment a Gandhiba, megjött a kedve hozzá és azóta is oda jár. Nemrég összefutottunk vele színházlátogatás előtt és azt látjuk, hogy kivirult. Elmondása szerint sokat kell tanulnia, meg teljesen más, mint az általános iskola, de megtalálta a helyét.
Kinek ajánlanád ezt a mentorprogramot?
Nagy Borbála: Olyanoknak, akik szeretnek az általános iskolás kiskamasz korosztállyal foglalkozni, vagy van egy nyitottság bennük. Azoknak, akik kitartóak a munkájukban, és meg tudják tartani a lelkesedésüket, illetve nagyfokú kreativitást éreznek magukban.
Köszönjük szépen az interjút Nagy Borbálának, és aki kedvet kapott a mentorprogramban való részvételhez, további információkért látogassa meg a tanitsunk.hu weboldalt, valamint a következő félévben vegye fel a kurzust.
Képek forrása
