Karácsony Gergellyel beszélgettünk
Néhány nappal ezelőtt az a megtiszteltetés ért, hogy Budapest főpolgármesterével, Karácsony Gergellyel készíthettem interjút. Főpolgármester Urat egyetemi tanulmányairól, Budapesten töltött első hónapjairól, a budapesti fiatalok helyzetéről, a város zöldítéséről, a fővárosban a közelmúltban megvalósult fontosabb beruházásokról, és az I. budapesti lakógyűlésről kérdeztem.
Ön Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik, és a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban töltötte középiskolás éveit. Miért éppen Budapestet választotta továbbtanulás szempontjából?
Karácsony Gergely: Azért, mert itt vannak az ország legjobb egyetemei, és úgy gondoltam 20 éves koromban, hogy ideje, hogy elkezdjem az önálló életemet, és ha az ember elkerül egy másik városba kollégistaként, akkor annak az összes előnyével, és hátrányával szembesül – például azzal, hogy hiányzik neki édesanyja főztje.
De az a lényeg nyilván, hogy elkezdje a saját, önálló életét, szóval ez kicsit a családi fészekből való elszakadásról szól, de végül is arról, hogy én az ország talán legjobb egyetemére jártam – az ELTE-n végeztem szociológia szakon.
Az is felmerült, hogy Debrecenbe járjak, de igazából azt gondolom, hogy jó, hogy így alakult, hogy Budapestre kerültem.
Milyenek voltak az első fővárosban töltött hónapjai?
Karácsony Gergely: Nagyon izgalmasak voltak, mert nem ismertem annyira Budapestet. Nyilván jártam már a városban, meg voltak pesti rokonaink – a vidéki emberek számára ugye külön közös élmény a pesti rokon; úgyhogy én térképpel a kezemben kezdtem ismerkedni a várossal, de igazából az első perctől kezdve nagyon szerettem Budapestet, szerelem volt első látásra.
A közösségi médiában is aktív, sokakkal ellentétben kiemelt figyelmet fordít a TikTok-jelenlétre is. Honnan jött az ötlet?
Karácsony Gergely: Nem nagyon tehetem meg. hogy nem vagyok jelen. Egyrészt a magyar médiaviszonyok nem nagyon kedveznek egy ellenzéki politikusnak. Tehát nem vagyunk elkényeztetve abból a szempontból, hogy megtaláljuk a híradási csatornákat, másfelől nekem az a dolgom, hogy minden társadalmi csoporthoz el tudjak jutni, fiatalokhoz, idősebbekhez, és mindenkinek a maga csatornáját megpróbáljuk megtalálni.
Az én politikám, illetve Budapest fókuszában a jövő áll, és a jövő generációi, ezért az különösen fontos, hogy ők is tudják, tulajdonképpen én mit gondolok a világról, vagy mi az, amiben az ő támogatásukat, együttműködésüket szeretném elérni, úgyhogy azt gondolom, hogy nekünk minden hangszeren kell játszani, így a TikTok sem maradhat el, meg az a korosztály, akit tényleg inkább ott lehet elérni.
Gyakran hangsúlyozza a kerékpározás fontosságát, és Ön is gyakran kerékpározik. Valamint a MOL Bubi (rendszeres) használatára is biztatja a fővárosi lakosokat. Mit gondol, Budapest az elmúlt egy év alatt mennyivel lett zöldebb város?
Karácsony Gergely: Azt gondolom, hogy Budapesten biciklizés szempontjából van egy nagy változás, egy pozitív elmozdulás. A MOL Bubit több, mint tizenkétszer annyian használják, mint az elődjét, és alapvetően növekedett a kerékpározás aránya a városi közlekedésen belül. Ez egyébként nagyon fontos, hogy ne úgy értelmezzük, hogy a különböző közlekedési módokat használó embereket preferáljuk, hanem a különböző közlekedési módokat – azokat preferáljuk, amik összhangba hozhatók egy élhető várossal. És ha valaki úgy érzi, hogy szívesebben lakna egy autópálya mellett egy bicikliút helyett, akkor persze ezt a politikát lehet kritizálni, de ha úgy érzi, mégiscsak jobb egy bringaút mellett, mint egy autópálya mellett, akkor értsünk egyet abban, hogy ez az egész városnak jó.
A budapesti mobilitási terv, amelyet még az előző városvezetés – tehát a FIDESZ-es városvezetés idején – fogadott el, az elsősorban a kerékpározásban akart elérni egy nagy minőségű ugrást, úgyhogy szakmai szempontból ez egy nagyon fontos fejlődés. És hogy mennyire lett zöldebb a város – messziről indulunk, mert nemcsak Budapest, hanem az összes nagyváros a világban küszködik olyan jelenségekkel, mint a levegő minőségének problémája, a zajszennyezés, és a zöldfelületek mennyiségi és minőségi problémái.
Budapest egy kicsit rosszabb helyzetből is indul, mert nálunk az egy főre jutó zöldfelület aránya elmarad az átlagtól, de ahhoz, hogy zöldíteni tudjuk a várost, annak az a másik oldala, hogy bizonyos szokásainkból vissza kell vennünk: tehát ugyanúgy nem tudunk élni, és zöldebb várost csinálni; a kettő együtt nem megy, és ez egyfajta érzékenységet követel tőlünk, odafigyelést.
Olyan mértékben próbálunk lépni egy fenntartható város irányába, amit a budapestiek elfogadnak, és azért tartom fontosnak a Lánchíd forgalmi rendjével kapcsolatos társadalmi párbeszédet – a lakógyűlés egyik kérdése is erről szól-, mert ezáltal nagyon jól lehet konkrétan arról beszélni, hogy mik a prioritások egy zöldebb városban, és mi az, amire másféleképpen kell néznünk, mint ahogy korábban néztünk.
Mi a véleménye a budapesti fiatalok jelenlegi helyzetéről – oktatás, kultúra, sportolási lehetőségek szempontjából?
Karácsony Gergely: Hogy őszinte legyek, úgy érzem, ma nehezebb fiatalnak lenni, mint az én időmben, vagy az én szüleim idején, és sokkal kiszámíthatatlanabb világ van, és én édesapaként is – van egy 24 éves lányom, és egy 14 éves fiam – azt gondolom, hogy azért nehezebb talán most fiatalnak lenni, mert egy bizonytalanabb világban élünk. Egyébként szerintem Budapest jó hely abból a szempontból, hogy kikapcsolódni, bulizni, szórakozni, magas, vagy éppen kevésbé magas kultúrát fogyasztani lehet ebben a városban.
Az oktatás színvonalával én nem vagyok elégedett, nem véletlenül vannak kinn nagyon sokan az utcán, és tüntetnek az oktatás minőségi problémái miatt. Sajnos ez nem önkormányzati feladat már – korábban az volt; az iskolákat az önkormányzatok tartották fenn, szerintem jobb helyen is volt ott az iskolarendszer, mint a központnál.
Tehát azt gondolom, hogy azért van mit aggódni a jövő szempontjából, milyen a magyar oktatási rendszer. De én úgy gondolom, hogy Budapesten egyébként fiatalnak lenni jobb, mint az ország más pontjain – lehet, hogy vannak Európában jobb helyek, de azt gondolom, hogy Budapest egy európai város sokszínűségét, nyüzsgését, és kulturális színvonalát azért hozza.
Az Ön hivatali ideje alatt fejeződött be az M3-as metró felújítása (megjegyzés: a Budapest Ösztöndíj Program keretében folytattam kutatást a rekonstrukcióval kapcsolatban, tehát nem ismeretlen számomra a terület), illetve számos beruházás is – mint például a Lánchíd felújítása. Mesélne egy kicsit a fentiekről?
Karácsony Gergely: Egyrészt nagyon fontos, hogy a 3-as metró felújítása a város legnagyobb beruházása volt hosszú évek óta, és hogy ez egy olyan metróvonal, amelyet fél millió ember használ nap, mint nap – tehát, hogy olyan legyen, ami egy 21. századi városban elvárható, az nagyon fontos – akadálymentes legyen, szép, és biztonságos; talán egész Magyarország egyik legfontosabb beruházása volt.
Azt gondolom, hogy ez egy közös sikere az előző, és a mostani városvezetésnek, sőt a magyar kormánynak, meg az Európai Uniónak is, hiszen a finanszírozás túlnyomó többségét Európai Uniós forrásból oldottuk meg.
Egy időben, amikor nagyon sok beruházás volt a városban, akkor azt a kritikát kaptam, hogy túl sok beruházás van a városban – egyszerre történt valóban a Lánchíd felújítása, a 3-as metró felújítása; meg kellett oldanunk a metrópótlást a felszínen, illetve a Blaha Lujza tér felújítása is – akkor nagyon sokan kritizáltak. Ugyanezek az emberek viszont máskor azt mondták, hogy túl kevés dolgot csinálunk – tehát akkor el kéne dönteni, hogy melyik történt a kettő közül.
Nagyon szépen köszönöm a budapestiek türelmét, mert nyilván ezek a beruházások rövidtávon azért okoznak problémákat. Hosszabb távon viszont azt gondolom, hogy egy évvel a választás, és a ciklus vége előtt ha ránézünk arra, hogy Budapest miben újult meg, akkor szerintem büszkék lehetünk ezekre – ezek mind a város zöldítését célzó beruházások voltak. Összességében azt gondolom, hogy elégedettek lehetünk, nem magunkkal, hanem úgy a városunk egészével – és ebben nyilván megköszönöm mindenkinek a közreműködését, akik ezt segítették, főleg a budapestieknek, akiknek ez rövid ideig kellemetlenséget okozott.
Utolsóként pedig az I. Budapesti lakógyűlésről kérdezném. Milyen tényezők hívták életre / mik tekinthetők a fontosabb előzményeknek, illetve mik az eddigi tapasztalatok ezzel kapcsolatban?
Karácsony Gergely: A nyitott város kormányzásban hiszünk, ami azt jelenti, hogy minden fontos döntés kapcsán megpróbáljuk kikérni azoknak a szereplőknek a véleményét, akik ezekben az ügyben civil szervezetként, vagy érintett lakossági szereplőként el tudják mondani a véleményüket – nagyon sok ilyen részvételi csatornát megnyitottunk már; a közösségi költségvetésben minden évben egy milliárd forint értékben lehet szavazni különböző fővárosi projektekről.
Voltak állampolgári közösségi gyűlések, amikor a budapestieket reprezentáló kisebb csoporttal beszéltünk át fontos ügyeket, de úgy éreztük, hogy vannak olyan nagy ügyek, ahol minden budapesti lakos véleményét szeretnénk meghallgatni; mindenkinek lehetőséget adni arra, hogy szavazzon – erről szól ez a bizonyos budapesti lakógyűlés, amelyről beszélgetünk éppen; a vége felé közeledik, de már több, mint 120 000-en szavaztak, abban a négy kérdésben, amit fölkínáltunk, úgyhogy szerintem ez egy nagyon fontos megerősítés, és az eredménytől függetlenül nagyon szépen köszönöm mindenkinek az ebben való részvételét, és mindenkit buzdítok, hogy vasárnapig, június 18-ig, lehet még szavazni.
És nagyon-nagyon fontosnak érzem a fiatalok bevonását is – éppen ezért döntöttünk úgy, hogy 14 év felett biztosítjuk a szavazás lehetőségét, hogy egyfajta bemelegítés legyen a budapesti fiataloknak, hogy amikor majd megkapják a választójogukat, akkor ne először találkozzanak azzal a dologgal, hogy közéleti ügyekben el tudják mondani a véleményüket.
Ezek az ügyek, a Lánchíddal, vagy a város közlekedésével, és nehézségeivel kapcsolatosan fontosak, hiszen olyan dilemmákra keressük a választ, amelyek a város működését alapvetően meghatározzák, úgyhogy én ezt nagyon fontos dolognak gondolom, hogy a demokrácia ne csak arról szóljon, hogy négy vagy öt évente valakikre szavazunk, akik aztán jól, vagy rosszul végzik a dolgukat, hanem folyamatos legyen a párbeszéd a politikusok / döntéshozók, és a lakosság között.
Nagyon szépen köszönöm Főpolgármester Úrnak az értékes idejét – hogy időt szánt rám, és megválaszolta a kérdéseimet!
Képek forrása:
1
