Vállalkozást szeretnél alapítani? Neked is megfordult már a fejedben, milyen is lehet saját egyéni ötleted megvalósítani, és sikerre vinni? Eljátszottál már a gondolattal, hogy a saját magad főnöke legyél, és közben egy olyan lelkiismeretes csapat élén állj, akik saját választásuk alapján dolgoznak a cégednél, és a megfelelő szakértelemmel rendelkeznek? Mindig is szeretted volna, ha az általad elképzelt, vizionált termék, vagy szolgáltatás mindenki számára elérhető lenne? Ha bármelyik kérdésre is igen a válaszod, ez a cikk Neked íródott.
Vállalkozást indítani – de hogyan?
Az alapötlet megvan, talán már az is körvonalazódik, hogy nagyjából hogyan is szeretnéd megvalósítani. De vannak olyan tényezők, amelyek nem egyértelműek számodra jogi, vagy gazdasági szempontból, és a kezdetek kezdetén felmerülhetnek nehézségek, akadályok, amiket ki kell küszöbölni. Ebben a részben többek között bemutatom az egyes gazdasági társaságok legfontosabb jellemzőit, azt, hogy hogyan is zajlik a bejegyzés folyamata, milyen összegű törzstőke szükséges a vállalkozás elindításához, milyen szabályok vonatkoznak a tagokra, és így tovább.
Amit nagyon fontos ide említeni, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat a Polgári törvénykönyv tartalmazza, és csak olyan vállalkozást lehet alapítani, ami besorolható a lenti kategóriákba.
Vannak persze olyan közös szabályok, amelyek minden vállalkozástípusra egyformán vonatkoznak, ilyen például, hogy mindegyik esetében szükség lesz egy úgynevezett létesítő okiratra. Ezt az okiratot minden tagnak alá kell írnia, illetve lehetőség van arra, hogy a tag helyett a társasági szerződést közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás birtokában a tag képviselője is aláírja. Valamint, hogy minden gazdasági társaságot típustól függetlenül a cégbíróság fog nyilvántartásba venni.
Korlátolt felelősségű társaság
Az alapításhoz fontos, hogy a törzstőke – ez a tagok vagyoni hozzájárulásainak, a törzsbetéteknek az összessége – nem lehet kevesebb, mint 3 000 000 Ft. Nincsen meghatározva, hogy hány alapító tag lehet, viszont egy alapító tag csak egyszemélyes Kft-t hozhat létre. Az alapításnak persze vannak költségei, ilyenek például a JÜB (Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer) adatkérési díja – ezt aláíró személyenként kell fizetni -, a tulajdoni lap (ez a székhelyhez szükséges) ellenőriztetésének díja, a kötelező kamarai regisztráció díja, és persze vannak olyan költségek is, amikért ennél a gazdasági társaságnál nem kell fizetni – ilyenek a cégeljárási illeték, és a közzétételi költségtérítés. A cégbejegyzéshez itt is szükséges a létesítő okirat, ami a Kft. esetében a társasági szerződés.
Betéti társaság
Nincsen meghatározva a törzstőke minimum összege, viszont fontos, hogy legalább egy tag köteles lesz helytállni a saját vagyonával a társaság tartozásaiért. A betéti társaságnál megkülönböztetjük a beltagot és a kültagot: a beltag lesz az, aki köteles helytállni a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért (a többi beltaggal egyetemlegesen), míg a kültag a társaság kötelezettségeiért nem köteles helytállni.
A létesítő okiratot ennél a formánál társasági szerződésnek nevezzük. Ehhez online elérhetô egy szerződésminta a 21/2006 (V. 18.) IM rendelet mellékletében – az eljárási illeték csak 25 000 Ft, ha az ügyvéd ezt a mintát használja a Bt. bejegyzéséhez.
Tehát a Bt. esetében is szükség van ügyvédi közreműködésre.
Közkereseti társaság
Kkt. alapításakor a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaságnak vagyoni hozzájárulást teljesítsenek (a társaság gazdasági tevékenysége céljára), és hogy a társasági vagyon által nem fedezett költségekért pedig korlátlanul és egyetemlegesen kell helytállniuk.
Az alapításhoz szükséges társasági szerződés megkötése – ebbe jegyzik be a kezdőtőkét, szerepel benne a társaság neve, tevékenysége, székhelye, a tagok személyes közreműködésének módja, stb. – , a tagok hiteles aláírása (ügyvéd, vagy közjegyző jelenlétében történik), valamint legalább két tag. A tagoknak természetes személyeknek kell lenniük (lehetnek belföldiek, és külföldiek egyaránt), és nem lehetnek tagjai más Kkt-nak. Nincsen minimum összeg meghatározva az alapításhoz, viszont a tőkéhez minden tagnak hozzá kell járulnia.
Egyszemélyes Kft.
Létesítő okirata az alapító okirat. Az egyszemélyes Kft. létrejöhet egyéni vállalkozás, vagy egyéni cég átalakulásával, ha valaki alapvetően ezt a típust választja, ha minden üzletrészt egyetlen tag szerez meg, végül, de nem utolsósorban gazdasági társaságok összeolvadásával is.
Az alapításhoz szükségesek a következő dokumentumok: alapító tag személyi igazolványa, lakcímkártyája, adókártyája, a székhelyül, vagy telephelyül szolgáló ingatlanról közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, annak pontos címe, és helyrajzi száma, ügyvezető személyi igazolványa, lakcímkártyája, adókártyája.
Az alapító tag kötelessége, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsássa.
A minimális törzstőke mértéke 3 000 000 Ft, alapításkor elég akár 100 000 Ft-ot befizetni, a fennmaradó összeget később is lehet teljesíteni.
Zártkörűen működő részvénytársaság
A Zrt.-nél a tagok által fizetett vagyoni hozzájárulást alaptőkének nevezzük, ez nem lehet kevesebb, mint 5 000 000 Ft. A pénzbeli hozzájárulás összege pedig az alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-ánál. A hozzájárulás lehet pénzbeli, és nem pénzbeli, ez utóbbi az apport. Apport: tárgyi, azaz nem pénzbeli hozzájárulás, ez történhet természetes személy, vagy másik társaság részéről.
A létesítő okiratot a Zrt.-nél alapszabálynak nevezzük.
Részvényei előállíthatók nyomdai, és dematerizált (elektronikus) úton is.
Bejegyzésének költségei: elektronikus egyszerűsített cégbejegyzési eljárás illetéke, JÜB költség; közzétételi díj itt nincs.
Nyilvánosan működő részvénytársaság:
Az Nyrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 000 000 Ft-nál. Létesítő okiratát szintén alapszabálynak nevezzük, a Zrt-hez hasonlóan.
A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a részvényeket szükséges bevezetni a tőzsdére, a bevezetési eljárás keretében. A részvények csak dematerizált úton állíthatók elő.
Tagjainak száma pedig minimum 3 kell, hogy legyen.
+1 Egyéni vállalkozó
A lista végéről persze nem maradhat ki az egyéni vállalkozó; bár szigorúan véve nem cégről van szó, és nem is a Ptk.-ban, hanem az egyéni vállalkozóról, és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben találhatóak a rá vonatkozó szabályok, mégis fontosnak tartottam, hogy ejtsek néhány szót róla.
Egyéni vállalkozóról beszélünk akkor, ha egy természetes személy üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet végez. Korábban annak, aki egyéni vállalkozói tevékenységbe kezdett, egyéni vállalkozói igazolványt kellett kiváltania, ez a kötelezettség viszont 2020. január 1-jével megszűnt.
Egyéni vállalkozói tevékenység indítására kétféleképpen van lehetőség. Egyrészt lehetséges személyes ügyintézés keretében – ehhez szükséges a személyi igazolvány, lakcímkártya, erkölcsi bizonyítvány, képesítést igazoló okmányok bemutatása (ha ezek szükségesek a tevékenységhez), e-mail cím és a tevékenységi kör(ök) ÖVTJ (Önálló vállalkozók tevékenység jegyzéke) kódja. Illetve online is: ez a Webes Ügysegéd felületén lehetséges, ahonnan le lehet tölteni a bejelentő nyomtatványt – a kitöltéshez pedig az ÁNYK nyomtatványkitöltőt kell használni.
Szükség lesz a személyes adatok megadása mellett a székhely (telephely, fiókhely) meghatározására.
A tevékenység megkezdése előtt fontos dönteni az adózásról is: választható a vállalkozói SZJA, az átalányadózás, a KATA – az erre vonatkozó viszont 2022 szeptemberétől változtak – , illetve az alanyi adómentesség, ami akkor célszerű, ha az egyéni vállalkozó nem tervez nagyobb beruházást, vagy kisebb bevétellel kalkulál.
Típusok és előnyök
Ebben a részben összegyűjtöttem, hogy az egyes gazdasági társaság-típusoknak milyen előnyeik vannak.
Egyéni vállalkozó: Nincsenek üzlettársak, az indítása sokkal könnyebb, gyorsabb, költséghatékonyabb, és megszüntetése is sokkal egyszerűbb, mint egy gazdasági társaságé.
Korlátlan felelősségű társaság: Alapítása gyors, és egyszerű. Nincs szükség magasabb összegű alaptőkére, a bejegyzési eljárás sem bonyolult, illetve a szükséges dolumentumok elkészülése sem vesz sok időt igénybe.
Részvénytársasági forma: Fontos előnye, hogy a részvényesek csak és kizárólag a részvényeik névértéke vagy kibocsátási értéke, azaz a részvénytársaságba befektetett érték összegéig felelnek a részvénytársaság tartozásaiért. A korlátolt felelősségű társasággal összehasonlítva sokkal rugalmasabb részvényesi jogosultságokat biztosít.
Egyszemélyes Kft.: Nagyobb bizalmat kelt az ügyfelekben, mint az egyéni vállalkozás. Alapítás után a tag, és társaság vagyona elválik egymástól. Illetve adózási szempontból is léteznek kedvező választási lehetőségek.
Betéti társaság: Alapítása gyors, és egyszerű, az egyik leggyakoribb gazdasági társaság-típus, illetve nem igényel nagy összegű vagyoni hozzájárulást sem.
Közkereseti társaság: Szintén gyors, és egyszerű az alapítás, illetve olcsó is emellett. Nagyobb kezdőtőkére sincsen szükség az alapításhoz, akár már néhány ezer forint is elég hozzá. Illetve előnyei közé sorolható még a közös munkára való szerveződés, amiből a közösség adta előnyök is következnek.
Kérdésed merült fel a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk kommentben, vagy üzenetben!
Képek forrása:
