Van abba egy nagyon szívmelengető érzés, ha már túl vagy az érettségi első hetén, az igazi „nagy” kihívást jelentő tantárgyakon. A rossz hír, hogy még nincs vége a megmérettetéseken, hiszen az ötödik szabadon választható tantárgy teljesítése még várat magára. Ahogy szokták mondani és ezt a saját tapasztalataim is igazolják, hogy az első napok energiaszintjei már a második- harmadik hétre eléggé lemerülnek, pedig ekkor is fontos megőrizni a koncentráltságot. Ebben a cikkben egy kis iránymutatással és saját, mondhatni bevált tippjeimmel szeretnék egy utolsó energialöketet adni a földrajz érettségizőknek.
Hogy néz ki maga az érettségi?
Középszinten a földrajz érettségi egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli feladatsor 100 pontos, amely két részből áll: egy topográfiai feladatsorból és egy másik részből, ahol vegyes feladattípusokkal lehet találkozni. Az első részre 25 perc, a másodikra pedig 75 perc áll rendelkezésre az érettségizőknek. A szóbeli vizsgán A és B tételek vannak, mindkettőből egyet húzni kell és negyedóra alatt mindkét tételt be kell mutatni. Most pedig térjünk is át az írásbeli részre.
Milyen lesz az első rész?
Az első részben általában három vaktérképes feladat szerepel, amely során nem lehet használni az atlaszt. A három feladat közül minden évben biztosan van egy Magyarországgal kapcsolatos, egy Európai és egy Európán kívüli térképfelismerés, ami vagy Amerika, Ausztrália, Afrika vagy Ausztrália földrajzismeretére kérdez rá. Általában az országok, városokon kívül előkerülhetnek folyók, hegységek, de akár Magyarország esetén nemzeti parkok és világörökségi helyszínek is szerepelnek.
Nem a legkönnyeb feladat, de, ha belegondolunk, hogy Magyarország esetén számos várost, hegységet különösebb gyakorlás nélkül is ismerünk, könnyű pontokat is szerezhetünk már az első részben is. Mindenképpen javaslom. ha nem is vagytok biztosak a válaszban, mert például csupán nagyjából tudtátok belőni, hogy milyen térség, ország szerepel a térképen, akkor is írjatok valamit, hisz a rossz válaszokért nem jár pontlevonás és a szerencse mindig állhat a ti oldalatokon. Hogy egy gimis korszakom egyik meghatározó jelmondatával éljek: „50% az esély, hogy bejön, vagy igen, vagy nem”.
Milyen lesz a második rész?
A második résznél mar használhatjátok az atlaszt, aminek lehetőségeit igen is érdemes teljességgel ki is használni. A feladattípusok és a témakörök is igen változatosak, az utóbbi években pedig egyre inkább a kompetenciaalapú feladatokat preferálják az összeállítók, ahol nem is a tényleges tárgyi tudás a kulcs, hanem a gondolkodás, tájékozottság. Az első feladatok mindig a csillagászattal foglalkoznak, míg az utolsó kérdés mindig egy modern kori problémát ölel fel, gondolva itt környezeti jelenségekre pld környezetvédelem, globalizáció.
És hát ami e két témakör között lehet az igazán széles skála. Véleményem szerint a kőzetburok, időjárás, éghajlat, gazdaság mindig visszatérnek, így fokozottan érdemes rájuk figyelmet fordítani. Ha egy-egy ország, kontinens kerül terítékre akkor nagy segítség lehet az atlasz, ahol némi forgatás után magabiztosan tudunk keresgetni és hasznos információkat gyűjteni. A feladattípusok is széles skálájáról beszélhetünk, vagyis forráselemzés, számításos feladatok, igaz-hamis, rövid válaszok és a karikázó feladatok is mind megjelennek a feladatsorban.
Következzék néhány saját tippem, tanácsom, ami nekem segített és remélem Te is hasznát veszed majd:
Az atlasz a legjobb barátod!
Ha csak egyetlen tippet adhatnék, akkor kérdés nélkül ezt adnám, mert olyan segítséget nyújt, amit minden földrajz érettségizőnek ki kell használni. A térképek szinte minden feladatban hasznosak, még érettségi előtt tanulmányozzátok alaposan, mit, hol, merre találtok, hogy majd élesben ezzel ne menjen el sok időtök. A bolygók sorrendjétől kezdve a hold fázisai, az őstörténeti korokon át, az adott ország éghajlatát is kiolvashatjátok belőle, illetve az országtérképek is rendkívül hasznosak, hisz a jelmagyarázat segítségével az adott terület infrastruktúrája, gazdasági szerepe, nyersanyagjai is kiolvasható. Emellett egy számológépet is érdemes magaddal vinni, mivel minden évben legalább egy számításos feladatsorra kell számítani.
Használd a józan eszed!
A földrajz érettségi népszerűségének egyik jelentős okának azt tartják a diákok, hogy viszonylag „kevés tanulással” is jó eredményt lehet elérni, ha valaki tud logikusan gondolkozni és eléggé tájékozott a nagyvilágban, így úgy mehet be az érettségiző az írásbelire, hogy nem igazán szakadt bele a tanulásba. Azt gondolom elengedhetetlen, hogy elővegyük az úgynevezett „józan paraszti eszünk” és a folyamatokat rendszerszinten lássuk. Ha nem is tudunk minden részletet, fogalmat, de, ha van egy alapvető tudásunk, akkor jó következtetéssel egyszerűen megoldhatjuk a feladatukat. Bár ez nem minden feladatra igaz, hisz, ha fogalmunk sincs egy-egy fogalomról, azt alkalmazni sem igen fogjuk tudni.
Az első megérzésedre hallgass!
Ha ezt a tanácsot anno jómagam is megfogadtam volna nem ponttal, hanem pontokkal lettem volna gazdagabb. Rendkívül fontos, hogy, ha van egy megérzésed, akkor hallgass rá bátran.
Kezdd a könnyebb feladatokkal!
Amikor kézhez kaptam a második feladatlapot, először végig lapoztam az összes feladatot és a számomra legegyszerűbbnek véltekkel kezdtem. Ez nemcsak gyorssá teszi a folyamatokat, hanem pozitív energiával is feltölt, az első benyomások, érzések a későbbi nehezebb feladatok gondolkodását is serkenthetik.
Ezek voltak az én tippjeim, továbbiakért ajánlom egy évvel ezelőtti összeállításunkat, ahol szintén érdekes és hasznos tudnivalókat ismertettünk. Ha még gyakorolnátok, itt megtehetitek. Utolsó gondolatként hozzátenném, hogy bármekkora izgalom és stressz is van rajtatok, ne felejtsétek, hogy az érettségi sem több mint egy újabb mérföldkő, amit mindannyian képesek lesztek megugrani!
