Egyetemi élet

Mit tudnak a finnek? – a finn és a magyar oktatási modell összehasonlítása

WordPress adatbázis hiba: [Unknown column 'user_ip' in 'where clause']
SELECT vote FROM HA5CPl3AT_newsy_post_votes WHERE post_id = 689 AND user_id = 0 AND user_ip = '3.238.116.201' ORDER BY id DESC LIMIT 1

Napjaink egyik legfontosabb témája az oktatás, nem véletlenül. Ez a téma szinte mindenkit érint, a gyerekeket elsőkézből, a szülőket a gyerekek révén, a nagyszülőket pedig az unokák révén. Egyre többet hallunk az oktatásról a médiában, illetve a közéletben, tekintve, hogy az utóbbi hónapokban a magyar lakosság tömeges szerveződésével sor került különböző tematikus tüntetésekre is, például kiállás a pedagógusbér emelése mellett, az elbocsátott tanárok mellett, szolidaritási tüntetések a diákok, civil szervezetek, magánszemélyek részéről stb.

Rendkívül megosztó téma ez. Amikor a mai magyar oktatási rendszerről beszélünk, előbb-utóbb felmerül a sokat emlegetett finn modell is, ezt fogjuk most kicsit közelebbről vizsgálni.

Miben különbözik a finn és a magyar oktatás? Miért dicsérik annyira a finneket?

Az átfogó választ egy táblázatban gyűjtöttem össze.

finn

Mi a helyzet a konyhával?

Elsőként az étkeztetés, illetve az iskolában elérhető ételek, nasik minőségében rejlő különbségre térek ki. Finnországban a diákok akármennyit fogyaszthatnak zöldségekből és gyümölcsökből. Fontos, hogy a diákok megértsék, ezek a tápanyagok szerves részét képezik az étrendünknek. Ezzel ellentétben a magyar iskolákban a gyerekek korlátlanul vásárolhatnak az iskolai büfékben chipset, cukros üdítőket, nyalókát, néhol még energiaitalt is. A menzai ételek által kiváltott reakció zömében: „Fúúúj! Nem finom!”. Rengeteg étel megy a moslékba, a gyerekek néha hozzá sem nyúlnak a zöldségekhez.

A konyha tekintetében még egy számottevő különbség, hogy Finnországban a diákok maguk állítják össze adagjaikat. Ezzel kiküszöbölhető a sok-sok kidobott étel, valamint erősödik a tanulókban az az elv, hogy „amit elveszek, el is fogyasztom”. Talán, ha Magyarországon is megpróbálnánk ilyen módon átalakítani az étkeztetést, több gyerek nyúlna zöldségekért és gyümölcsökért, hiszen azokat senki sem erőlteti rájuk. Előny lenne még, hogy aki többet fogyaszt, az is jóllakhatna ennek a rendszernek köszönhetően.

finn

Hogyan alakul a tanárok helyzete?

A finn tanárok állásának helyzete merőben eltér a magyar tanárokétól. A szakma társadalmi megbecsültsége általánosan nagyobb, és az euronews.com adatai szerint a tanárok éves bruttó kezdő fizetése a 2020/2021-es tanévben átlagosan 30.000 euró volt. Ez 2023. 04. 06-án átszámítva megközelítőleg 11.363.000 forintot jelent. Érzékeljük a különbséget. Finnország így, az összetett európai listán a 13. helyen áll Luxemburg, Svájc, Németország, Dánia, Izland, Norvégia, Ausztria, Hollandia, Írország, Svédország, Belgium és Spanyolország után.

A teljes lista itt látható:

finn

Teljesen ingyenes az oktatás?

Vonzóvá teszi még a finn rendszert, hogy az oktatás mindenki számára minden szinten ingyenes. Éppen emiatt a finn diákok nagy többsége egyetemen folytatja tanulmányait; a díjmentes tanulás lehetősége csökkenti a társadalmi különbségeket. (Fontos azonban megjegyezni, hogy Finnországban is jelen vannak a magániskolák intézményei, de a legtöbb iskola állami fenntartású.)  Sőt, az egyetemista tanulók pályázat útján a kormánytól lakhatási támogatást is kaphatnak. Így fedezi az állam a bérleti költség 80%-át, de maximum 310 eurót. Minden egyetemista ösztöndíjban részesül az állam által, melynek havi összege 220 euró. Ezen kívül a diákhitel intézménye elérhető Finnországban is. Ha a hitelt felvevő tanuló időben befejezi a tanulmányait, akkor csak az összeg 60%-át kell visszafizetnie.

Ezzel szemben Magyarországon a felsőoktatásban megkülönböztetünk államilag finanszírozott és önköltséges tanulmányi formákat. Az önköltséges forma jelenléte egyenlőtlenné teszi az egyetemre való bekerülés esélyét, mivel a tehetősebb családból jövő diákok könnyebben juthatnak férőhelyekhez, míg a szegényebb családok gyermekeinek kétszer-háromszor olyan jól kell teljesíteniük már a középiskolában, hogy egyetemre járhassanak.

Mi jellemző az osztályzási rendszerre? Olyan, mint Magyarországon?

A finn oktatás kiemelkedő sajátossága, hogy nincs skálás értékelés. Ez a diákok szubjektív fejlődését szolgálja, kizárja a versenyt és arra készteti a diákságot, hogy koncentráljanak inkább az egyéni tanulmányokra, inkább kooperáljanak, mint ellenségeskedjenek. A magyar iskolákban használt 5-fokozatú értékelési rendszer beszűkíti a tudást és stresszt kelt a tanulókban. A sok-sok tesztírás és országos rangsorolások (kompetenciamérés) azt a hamis illúziót adják a diákoknak, hogy „ha jobb eredményt érek el, jobb iskolába kerülhetek”.

Szorosan az előbbi ponthoz kapcsolódik az iskolák rangsorolásának problematikája is. Míg Magyarországon a teljesítmény alapján kerülhetnek „jó” és „rosszabb” középiskolába, illetve egyetemekre a diákok, Finnországban ezt nem öleli körül különösebb stressz, mivel nincsenek olyan iskolák, amelyekről rossz a közvélemény.

finn

Milyen az órák megoszlása? Hogyan áll össze egy tanév?

Finnországban az általános iskola 3. évfolyamától kezdve 75 percig tart egy tanítási óra, ami azt jelenti, hogy több idő jut a csoportmunkára, illetve az aktív tanulásra is, mint ha csak 45 percből állna egy tanóra. A magyar tantervekkel ellentétben a finn oktatást 5-6 hetes kisebb időszakokra bontják fel, ennyi idő áll rendelkezésre 1 téma feldolgozására.

Visszajelzések, vélemények

Saját tapasztalatom szerint manapság már a magyar egyetemeken is terjed a gyakorlat, miszerint egy-egy kurzus befejeztével a tanulók kérdőív kitöltésével részletes visszajelzést adhatnak tanáraiknak. Ez segít a tanár részéről orvosolni a felmerülő bajokat, javítani a kérdéses technikákon, változtatni a kommunikáción stb. A finn egyetemeken is alkalmazzák ezt a módszert, valamint a tanárok is adnak visszajelzést a diákok felé, ez pedig főként írásban történik.

Egyéni tanrend, kötetlenebb felsőoktatás

A finn felsőoktatásban tanulók számára rendkívül sok lehetőség rendelkezésre áll tantárgyak, kurzusok tekintetében. Ami számunkra furcsa lehet, az a tanév beosztásában rejlik. Ott ugyanis nem különül el egymástól élesen a tárgyfelvételi, a szorgalmi és a vizsgaidőszak. Az év bármely részében szervezhetnek vizsgákat és a diákok akkor jelentkeznek, amikor végeztek a tárggyal. Ennek megfelelően akkor vesznek fel tárgyakat, amikor éppen tudnak. A nálunk megszokott módon vehetnek fel a finnek szabadon választott tárgyakat, ámde náluk ezek a tárgyak a képzés 1/3-ában vannak jelen, ami magasabb a magyar átlagtól.

Levonhatjuk tehát a következtetést: a finn oktatás hosszútávon gondolkodik és a jövőbe fektet be. Azzal, hogy ilyen – számunkra talán radikálisan új – oktatási rendszert használ, olyan egyéniséggel rendelkező, gondolkodó, érett fiatalokat enged ki a világba, akik később ezt meghálálva szívesen munkába állnak, családot alapítanak, vállalkozást indítanak stb. Mindazonáltal megjegyezhetjük, hogy a magyar tanítás a finn rendszer árnyékában áll csupán, és jogosan dicsérhetjük a finneket az imént boncolgatott szempontok alapján.

Források: kiemelt, 1 (saját), 2, 3, 4, euronews
 Sárdi Márk esszé

Mi a reakciód a cikkre?

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük