Az ambivertáltaknak is nevezett extrovertált introvertáltak az introverzió és az extraverzió (más néven extroverzió) széles személyiségtípusaiban megtalálható tulajdonságok kombinációjával rendelkeznek. Míg az introvertáltakat saját belső gondolataikkal és érzéseikkel töltik fel magukat energiával, addig az extrovertáltak azáltal teljesednek ki, hogy más emberekre és a külvilágra összpontosítanak.
Az extrovertált emberekről általában azt írják, hogy nyitottak, szórakoztatóak, barátságosak és beszédesek. Ezzel szemben az introvertáltakat visszafogottnak, visszahúzódónak jellemzik. Az ambivertáltak viszont az extrovertáltakra és az introvertáltakra is jellemző viselkedést mutathatnak. A körülményektől függ, hogy szívesebben töltenek el egy estét egyedül, vagy egy fergeteges buliban. Ez azért lehetséges, mivel az extraverzió és az introverzió nem statikus személyiségjegyek, hanem egy spektrumon fordulnak elő, ahol az ambivertáltak valahol középre esnek.
Azok az egyének, akik mérsékelten introvertáltak vagy extrovertáltak, vagy akik mindkét személyiségtípus jegyeit magukban hordozzák, ambivertáltaknak nevezhetők, de ezt a kifejezést még széles körben nem ismerik. Az ambiverzió azonban nem új kifejezés, és a kutatások azt mutatják, hogy ezek az ún. extrovertált introvertáltak határozott előnyt élveznek azokkal szemben, akik többnyire introvertáltnak vagy extrovertáltnak vallják magukat.
Az ambiverzió eredete
Az 1920-as években Carl Jung svájci pszichiáter alkotta meg az extroverzió és az introverzió kifejezéseket. Miközben a személyiségtípusokat kutatta, talált egy másik embercsoportot. Ezeket az egyéneket nem igazán lehetett introvertáltként vagy extrovertáltként azonosítani. Amellett érvelt, hogy nem létezik tiszta extrovertált vagy introvertált. Ezeknek az egyéneknek az elnevezését csak az 1940-es években találták ki, amikor a pszichológusok egyre gyakrabban kezdték használni az „ambivert” szót. Az ambi előtag „mindkettőt”, míg a vert „fordulni”-t jelent. Az extrovertáltak kifelé, az introvertáltak befelé, az ambivertáltak pedig befelé és kifelé egyaránt fordulnak.
Bár a pszichológusok évtizedek óta használják az ambivert kifejezést, a közvélemény számára továbbra is nagyrészt ismeretlen. A népszerű YouTube-videóknak, a TEDx-előadásoknak és az ambiverzióról szóló könyveknek köszönhetően a személyiségtípus iránti érdeklődés jelentősen megnőtt a 21. században. És van egy másik oka is az ambiverzióra irányuló figyelemnek: egyre többen veszik észre, hogy sem nem introvertáltak, sem nem extrovertáltak.
Mennyire gyakori ez a személyiségtípus?
Adam M. Grant, a Pennsylvaniai Egyetem Wharton School pszichológia professzora szerint az emberek kétharmada nem tekinti magát extrovertáltnak vagy introvertáltnak. Becslése szerint a lakosság több mint fele ambivertált. Az emberek nem tudatosan választanak egy bizonyos személyiségtípust. Ehelyett a személyiség már csecsemőkorban kialakul, és nem változik jelentősen az életkor előrehaladtával. Ennek az az oka, hogy mind a környezet, mind a genetika befolyásolja a személyiségtípust, és az extraverzió az agy dopaminszintjéhez kapcsolódik.
A dopamin hatással van az agyi körökre, amelyek „szabályozzák a jutalmat, a tanulást és az újdonságra adott válaszokat Michael Cohen kutatásvezető tanulmánya szerint. Kutatása során azt is megállapította, hogy az extrovertáltak agya erősebben reagál a kockázatokkal járó tevékenységekre, például a szerencsejátékra.
Mi az a dopamin?
Más tanulmányok a dopamint a személyiséggel is összefüggésbe hozták, különösen azzal, hogy az emberek mennyire élvezik az új és ismeretlen élményeket. Az introvertált emberek agyában kevesebb dopaminreceptor található, mint az extrovertáltakéban. Az ambivertáltak ismét középen találnák magukat, magasabb a dopaminküszöbük, mint az introvertáltaké, de alacsonyabb, mint az extrovertáltaké. Mivel az ambivertáltaknak összességében kiegyensúlyozott személyiségük van, emiatt úgy gondolják, hogy bizonyos előnyökkel rendelkeznek az introvertáltakkal és az extrovertáltakkal szemben.
Az ambivertáltak kihívásai
Bár az ambivertáltak megtapasztalhatnak bizonyos előnyöket a szélsőségesebb személyiségekhez képest, vannak küzdelmeik is. Öntudatosnak kell lenniük akkor, amikor eldöntik, hogy személyiségük melyik oldalát emelik ki egy adott helyzetben. Azt is meg kell tanulniuk, hogy ne kényszerítsék magukat arra, hogy extrovertáltként viselkedjenek olyankor, amikor inkább introvertáltnak érzik magukat (és fordítva), mert ezzel érzelmileg kimeríthetik önmagukat.
Egy másik kihívás, amellyel az ambivertáltak szembesülnek, az, hogy egyesek nehezen tudják helyesen értelmezni őket. Egy kolléga például meglepődhet azon, hogy az a vidám ember, akivel a munkahelyen találkozott, gyakran inkább egy-két barátjával tölti el csendes estéit.
Ezért fontos, hogy az ambivertáltak ne csak felismerjék, mikor érzik magukat introvertáltabbnak vagy extrovertáltabbnak, hanem azt is, hogy mikor szabjanak határokat másokkal szemben, akik nyomást gyakorolnak rájuk, hogy így vagy úgy viselkedjenek. Az ambiverzió tudatosságának terjedésével várhatóan egyre többen ismerik fel az ambiverzió jellemzőit – másokban és önmagukban is.
- Képek forrása: Pexels.com
