Élsport és egyetem
Biztos mindenki ismertségi körében ott rejlik az a bizonyos személy, aki a kemény edzések, a hajnali kelések ellenére és miközben a világ minden táján lévő versenyeken dobogó legfelső fokáról figyeli a közönséget, akik állva tapsolnak neki és dicsérendő eredményének, kitűnő tanuló és egyéb tanulmányi versenyeken is remekel.
Ilyenkor fut át bennünk, átlag emberekben, egy gondolat foszlány, hogy te jó ég miből vannak vagy mit tudnak, amit mi nem.
Míg mi egy hétköznapi iskolai nap után kimerülve dőlünk puha ágyunkba, addig ők sietve rohannak haza az edzőtáskájukért, hogy elérjék az utolsó közlekedési eszközt, amivel éppen hogy beérnek az edzésre és ha van egy kis idejük talán szusszanni is tudnak egyet.
Volt szerencsém két Budapesti Gazdasági Egyetem élsportolójának is feltennem pár kérdést. Az egyikőjük Lucz Anna, kétszeres felnőtt világbajnok kajakos, a másik Beke Bálint, aki Magyar Bajnoki címmel büszkélkedhet karate sportban.
Miért ezt a sportágat választottad?
Lucz Anna: Dunakeszin nőttem fel, ott akkoriban ez volt olyan sportág ami a szüleimnek tetszett. Egyébként van 2 nővérem mind a ketten kajakoztak és utánuk kezdtem el én is.
Beke Bálint: Őszintén szólva a szüleim döntése volt, hogy elkezdjek karatézni, még amikor általános iskolában elsős voltam. Az oka az volt, hogy tanuljam meg megvédeni magam. Végül ez a sport mára már sokkal többet jelent számomra, mivel 14 éve űzöm, abból 12 éve versenyszerűen, így elmondható, hogy nagy mértékben hozzájárult testi, lelki és emberi fejlődésemhez és fontos részét jelenti az életemnek.
Az elért eredményeid közül melyikre vagy a legbüszkébb?
Lucz Anna: Kétszeres felnőtt világbajnok vagyok, ezekre vagyok a legbüszkébb.
Béke Bálint: Az életem első Európai Bajnokságra való kvalifikációra és az ott elért eredményemre vagyok a legbüszkébb. A kvalifikáció nagyon hosszú és megterhelő volt, mivel abban az évben több verseny eredményre volt szükség a kijutáshoz, mint akármelyik másik évben, de végül sikerült megnyernem a kvalifikációt és én képviselhettem Magyarországot a korosztályomban. Végül 32 indulóból 11. helyen végeztem az EB-n. Emellett egy másik évben kivívtam a Magyar Bajnoki címet is (Magyar Bajnokság 1. hely), erre is büszke vagyok.
Ha újra tudnál élni egy pillanatot a sport karriered során, mi lenne az?
Lucz Anna: Az első felnőtt világbajnoki döntőm Szegeden.
Beke Bálint: Magyarországon minden évben megrendezésre kerül a Budapest Open, amely az ország legnagyobb nemzetközi versenye. 3 évvel ezelőtt, ezen a versenyen egy nagyon nehéz mezőny jött össze a korosztályomban, de számos európai szinten is nagy nevet sikerült legyőznöm és 3. helyezést értem el. A büszkeséget, a bevégzett munka érzését a rákövetkező években többször megtapasztaltam, de akkor volt a legelső pillanat amikor azt éreztem, hogy „sikerült és megcsináltam”. Az edzőm örömét és a saját érzéseimet, amik abban a pillanatban voltak, soha sem fogom elfelejteni.
Volt olyan pillanat az életedben, mikor azt gondoltad, hogy abbahagyod és nem bírod tovább?
Lucz Anna: Igen, elég gyakran van ilyen, de mindig kitűzök magam elé egy célt és elég makacs vagyok ahhoz, hogy ezeket ne engedjem el.
Beke Bálint: Voltak hullámvölgyek és természetesen számos kudarcom is volt ennyi év alatt, de soha sem akartam feladni. Ez a sport a kitartásra és az önfegyelemre is megtanított engem. Úgy gondolom kemény munkával bármire képes vagyok és a feladás gondolata nem fér bele az én személyiségembe.
Mi a legnehezebb abban, hogy egyetem mellett élsportoló vagy?
Lucz Anna: Az edzőtáborok alatt követni az anyagot az egyetemen, illetve felkészülni a zhk-ra/ vizsgákra a sok hiányzással.
Beke Bálint: Sok áldozatot kell hozni, például amikor az egyetemet és az élsportot előrébb kell helyezni a buliknál, kikapcsolódásnál, baráti találkozóknál. De természetesen ezekre is időt kell szánni, csak meg kell találni a megfelelő pillanatot, jól kell beosztani az időt.
Kép2
Hogyan tanultad meg beosztani az idődet és mi a legjobb taktika arra, hogy a sportban is és az egyetemen is teljesíteni tudj?
Lucz Anna: Kiskorom óta mindig meg kellett állnom a helyemet a suliban és edzésen is, így hozzászoktam ahhoz, hogy beosszam az időmet és hatékonyan tudjak tanulni. A kettő egyébként kiegészíti egymást, edzésen főleg fizikálisan fáradok el, suliban pedig az agyamat is tornáztatom.
Beke Bálint: Elég korán megtanultam beosztani az időmet (még általános iskolában) és mára már egyáltalán nem okoz problémát összeegyeztetni az élsportot a tanulással. Rangsorolni kell a teendőket és egy olyan közeggel kell körül vennie magát az embernek, akik támogatják és megértik a céljait.
Kik a legnagyobb támogatóid?
Lucz Anna: A családom.
Beke Bálint: A családom, az edzőm (Nagy Botond) és a barátaim a legnagyobb támogatóim. Nekik köszönhetek mindent, hálás vagyok a támogatásukért, a szeretetükért és hogy mindig mellettem vannak. Nélkülük nem tartanék most itt.
Mit üzennél azoknak, akik még csak kezdő sportolók és éppen egy kudarcon mennek keresztül?
Lucz Anna: Azt hogy a kudarcokból sokat lehet tanulni és sajnos a sikerhez sok kudarcon kell túltennie
magát az embernek.
Beke Bálint: Azt üzenném nekik, hogy ne adják fel! A kudarc tud tanítani, a siker csak jutalom a kemény munka végén. A kudarcból lehet igazán fejlődni, meg kell nézni hogy mi lehetett a baj és dolgozni kell rajta. Mindegyik nagy sportolónak (példaképek) rögös volt az útja, de sosem adták fel. A siker nem jön egyik pillanatról a másikra, sokat kell tenni érte. Emellett sosem szabad mást hibáztatni a kudarcok miatt, mindenki maga felelős a sikeréért és pont ezért a döntés is mindig a saját kezünkben van, hogy küzdünk vagy feladjuk.
Köszönjük szépen Annának és Bálintnak az interjút!
Kép: kiemelt, Beke Bálint fényképe, 2, Pinterest
