Mit jelent az amnesztia?
2020-ban felütötte a fejét a médiában egy új, számunkra addig ismeretlen fogalom – a nyelvvizsga-amnesztia. Ezáltal azok a diákok is át tudták venni a diplomájukat, akiknek nem volt birtokukban nyelvtudást igazoló dokumentum. Elsőként 2020 áprilisában – majd azt követően egész évben – történt a nyelvvizsga nélküli diplomák kiadása, továbbá 2021-ben is megkapta sok ezer diák az említett kedvezményt, ezúttal a járványidőszakra való tekintettel.
A témát alapvetően két oldalról vizsgálhatjuk: a diákok, illetve a nyelvtanárok részéről.
Hogyan érinti ez a nyelvtanárokat?
Kezdjük az oktatókkal. Kétségtelen, hogy 2020-ban és 2021-ben a nyelvtanárok elestek kisebb-nagyobb haszontól az amnesztia miatt. Sőt, azok a tanárok, akik többségében egyetemista diákok tanítását vállalták, jogosan érezhetnek felháborodást is. Ámde köztudott, hogy elvesztett bevételeik pótlására mindig lesz mód; egy nyelvvizsga nem csupán az egyetem falai között jelent előnyt – vagy ellenkezőleg, kötelező megszerezni -, hanem a későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is. Ez azt jelenti, hogy nem csak az egyetemista, vagy középiskolás tanulóknak lesz szüksége nyelvtudásra, hanem gyakorlatilag mindenkinek. Manapság szinte elengedhetetlen, hogy egy művelt, felsőfokú végzettséggel rendelkező egyén minimum társalgási szinten beszéljen legalább egy idegen nyelven.
És mi a helyzet a diákokkal?
A diákok oldalán merőben eltérő helyzet alakult ki. Rengeteg diák örülhetett annak, hogy nem kell utolsó percben, illetve járványkészültség idején nyelvvizsgára jelentkeznie, azonban nem szabad elfelejtenünk azokat a tanulókat sem, akik a nyelvtanulás folyamatába hosszú órákat és pénzt fektettek. Ők akár bosszankodhatnak is azon, hogy túl sok erőforrást mozgósítottak, de a tettük a legkevésbé sem felesleges. Ahogy fentebb írtam, a nyelvtanulásra fordított energia soha nem vész kárba.
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy mi számít nyelvtudást igazoló dokumentumnak. A listaelső nyelvvizsgák után ide sorolhatjuk még a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány honosítása után megszerzett honosító határozatot; a külföldi államilag elismert intézményben szerzett középiskolai, esetleg felsőfokú végzettséget; a nemzetiségi iskolában szerzett megfelelő érettségit, stb.
Talán már sejtjük, hogy a megszerzett nyelvvizsga további befektetéseket nem igényel, ellenben ha nem szerzünk képesítést, eles(het)ünk a diplománktól, hátrébb sorolnak a potenciális munkaerő-rangsorban, illetve manapság már számos hétköznapi szituációban nehéz helyzetbe kerülhetünk. Példaként említeném az iskolai, egyetemi tanulmányokhoz szükséges szakirodalom olvasását, mely sokszor idegen nyelven érhető csak el.
A nyelvtanulással kapcsolatban felmerül azonban több kérdés: mikor és hogyan?
A mai magyar képzési rendszer kedvez a nyelvtanulásnak. Csaknem minden általános iskolás felső tagozatos gyerek (5-8. osztályos) érintkezett már (legalább) egy idegen nyelvvel. Sőt, arra is van lehetőség, hogy kisebbek (1-4. osztályosok), vagy akár az óvodások játékos feladatokon, mondókákon és dalokon keresztül bekukkantsanak a nyelvek világába.
Arra a kérdésre, hogy van-e alkalmas időpont egy nyelv elsajátításának megkezdésére, nincs megfelelő válasz. Akkor kezdjük, amikor azt érezzük be tudjuk illeszteni az életvitelünkbe, napirendünkbe – lehetőség szerint hetente több alkalommal – de a „minél hamarabb, annál jobb” elv véleményem szerint itt is kiválóan működik. A gyermekek agyának sajátos fejlődése lehetővé teszi, hogy magukba szívják azt a tudást, amit felnőttként sokkal nehezebb elsajátítani. Évek múlva pedig bonyolult helyzetet teremt, ha valaki iskolába és munkába is jár egyszerre, vagy szimplán rengeteg idejét elveszi a munka.
Jó hír, hogy a legtöbb felsőoktatási intézmény már maga is kínál nyelvi kurzusokat, amely kétségkívül nagy előny a hallgatóknak. Ráadásul kedvezményt is élveznek azok, akik az egyetem keretein belül járnak nyelvórákra. Léteznek ezenkívül intenzív nyelvtanfolyamok, melyek rövid idő alatt ígérnek nagyobb mennyiségű tudásanyagot – tömörítve. Ez a tanulási módszer azoknak ajánlott, akik nem tudnak minden nap időt fordítani a gyakorlásra, viszont hamar akarnak elérni számottevő változást a képességeiket illetően.
Mi várható 2023-ban, lesz amnesztia?
A válasz a 2022 második felében megszavazott felsőoktatási törvénymódosításban rejlik. A legfontosabb változás, hogy a jövőben a nyelvvizsga-bizonyítvány megléte nem központi feltétel a diploma átvételéhez. De mit is jelent ez pontosan?
„A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról, a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését.”
– mondja ki a felsőoktatási törvény immár módosított változata.
Ennek értelmében továbbra is kell majd a hallgatóknak nyelvet tanulnia, azonban ezt a tanterv részévé teszik és lényegében csak a szaknyelvi tudást kell majd elsajátítani. Így tehát az amnesztia-kérdés tárgytalanná vált.
Téged mennyiben érint ez a kérdéskör? Mi a véleményed a témáról? Írd meg nekünk!
Forrás: Eduline
Kommentek