Magazin

„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” – Fertőd – programajánló

WordPress adatbázis hiba: [Unknown column 'user_ip' in 'where clause']
SELECT vote FROM HA5CPl3AT_newsy_post_votes WHERE post_id = 1360 AND user_id = 0 AND user_ip = '44.201.72.250' ORDER BY id DESC LIMIT 1

„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!”

A fenti mondat könnyen eszünkbe idézheti a közmondást: Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek. Szerencsénkre azonban Fényes Miklós, kinek a szájából elhangzott a címben szereplő kijelentés, jobb szeretett a maga feje után menni, így megépülhetett az egyik legszebb barokk-rokokó kastély Magyarországon. De ki is volt ez a IV. Fényes Miklós és hogyan kapcsolódott ide Joseph Haydn? És ha Fényes Miklós építette a kastélyt, a rózsakeretet miért éppen Cziráky Margitról nevezték el? 

Eszterháza fényűzése

fertőd

A fertődi kastélyt ugyan nem alapjaitól kezdve Fényes Miklós teremtette, a korábbi vadászlakot ő építette át gazdag főúri rezidenciává. A kastély alapvetően a barokk és a 18. század uralkodó stílusának, a rokokónak a jegyeit viseli magán. A hatalmas, nagyrészt szimmetrikus épület mellett Eszterházy Miklós operaházat és marionettszínházat is emelt, melyek emelték a kastély pompáját és a család renoméját is. 

A kastély első terme, amely jelenleg megtekinthető a díszlépcsősor alatti hatalmas ajtón keresztül közelíthető meg, ezt a részt nyári ebédlőnek használták, melyekről a terem sarkaiban megbúvó, az egész kastélyon végigfutó virágmintákkal egybefonódó gyümölcsmotívumok árulkodnak csupán. Innen vezet tovább az út a hercegi lakosztályok díszteréhez, ahol három freskó díszíti a mennyezetet. A puttók által megformázott rózsafüzérek az építtető kezdőbetűit adják ki. A terem szimmetrikus felépítésű, két oldalán tükrök vezetnek végig, melyek azt a célt szolgálják, hogy a teret tágasabbnak mutassák. 

Az emeleten található a díszterem, melynek pompáját az aranyozott díszítések erősítik, legszebb része azonban mégis a mennyezetet szinte teljes egészében elfoglaló freskó, az Apolló a Napszekéren, melyen a szekeret húzó négy ló mintha folyton az alatta állókat nézné… A freskó négy sarkában a négy elemet megjelenítő mintázat látható: föld, víz, tűz és levegő. A terem négy sarkában pedig az évszakokat ábrázoló szobrok találhatóak, melyek az idő elteltét is jelzik egyszerre, a tavasz egy fiatal lányt, a tél pedig egy idős embert ábrázol. A falakat eredetileg festmények díszítették, azonban ezeknek később nyomaveszett. 

A kastélyhoz természetesen saját kápolna is tartozott, melyet a háborúban szenesraktárnak is használtak, így súlyosan megkárosodott. A kápolna jelenleg is fel van szentelve, ugyanakkor sem misét, sem keresztelőt nem tartanak ott. 

Eszterházy és Joseph Haydn 

Fényes Miklós mint neve is mutatja, szerette a fényűzést és ezzel abban az időben is együtt jártak az ünnepségek és bálok, melyek a reprezentációt szolgálták. A fertődi kastély egyszerre két híres embert is foghadhatott: egyrészt itt élt hosszú ideig Joseph Haydn, másrészt egy ízben még Mária Terézia is ellátogatott a kastélyba. 

császár

Joseph Haydn hosszú időt töltött Fertődön, olyannyira, hogy neki és zenészeinek Eszterházy még külön lakást is építtetett a kastélytól nem messze. Így Magyarországnak ez a kis szelete körülbelül egy emberöltőn keresztül a zenei haladás szentélyévé vált, míg Joseph Haydn el nem távozott a kastélyból. 

Cziráky Margit rózsakertje 

A 18. század túldíszített miliőjéből kiszakadva, körülbelül egy évszázadot átugorva juthatunk el Cziráky Margitig, aki a 19. század végén kötött házasságot, szüleik minden rosszallása ellenére Eszterházy (ezúttal nem a Fényes) Miklóssal. A család ekkor már anyagilag nem állt fényesen, így a 126 szobás kastély modernizálása, hanyatlásának megakadályozása nem ment zökkenőmentesen, s ezt is Cziráky Margit hozományából tudták finanszírozni. 

Cziráky Margit kívánságára alakították ki a rózsakertet is, amely akkor körülbelül 20. 000 rózsatövet foglalt magába. A kertet a kialakítója nem élvezhette sokáig, pár évre rá vérmérgezésben meghalt. A családi hagyományokkal ellentétben Cziráky Margitot nem Kismartonban, hanem Eszterházán helyezték örök nyugalomra. A rózsakeret a háborúban lerombolták, azonban újraélesztése jelenleg is folyamatban van. 

Ajánlás

A kastély egyes részei jelenleg is felújítás alatt vannak, ugyanakkor négy terem, a kápolna és a képtár nyitva állnak a látogatók előtt. Fontos, hogy ezek csupán tárlatvezetés keretében tekinthetőek meg, egyénileg nem körbejárhatók. Maga a vezetés azonban rendkívül szórakoztató, amellett, hogy érdekes információkkal szolgál a kastély történetéről is. A fotózás jelenleg ingyenes, így bárki megörökítheti az épület külső és belső szépségeit, csupán a képtáron belül tilos fényképeket készíteni. 

Továbbá egyénileg meglátogatható a porcelánkabinet, ahol az Eszterházy-család porcelángyűjteményének egyes elemei nézhetőek meg.  A rózsakertbe a belépés ingyenes, itt a jó időben érkező vendégeket több ezer tő nyiladozó rózsa várja, melyeknek az illata már a kastélyparkban sétálva is érezhető. Maga a park is körbejárható, melegben árnyékot adnak a fák, a franciakertben pedig megtalálható az Eszterházy-kávézó is, rögtön Joseph Haydn szobra mellett, ahol egy jó kávé és stílusosan egy Eszterházy-torta mellett akár még a hercegúrral és feleségével is találkozhat a gyanútlan látogató… 

A további információkért katt ide

Képek forrásai: kiemelt, 1, 2, 3

Egyéb források: Cziráky Margit rózsakertje, Joseph Haydn, Eszterháza

Mi a reakciód a cikkre?

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük