Már Magyarországon is több százan tüntettek az iráni nőkért és a rezsim korlátozó intézkedései ellen. Az október elsején, kora délután lezajló demonstráció békésen és konfliktusmentesen folyt le, azonban meglepően nagy rendőri kísérettel.
A nők helyzete Iránban
Azt nem tudom, hogy a nyugati társadalomba belekódolt iszlamofóbia vagy az iráni helyzet újraalkotása miatt vonult ki ekkora erővel a rendőrség, mindenesetre tökéletesen hitelesen bemutatták azt, hogy milyen is ma ottani nőnek/tüntetőnek lenni.
Aki egy kicsit ki szokott tekinteni abból a narancssárga politikai ködfelhőből, amely Magyarország egén látható jó pár éve, egészen biztosan hallott arról az elképesztő mértékű és erejű tüntetéshullámról, amely végig söpört az elmúlt hetekben Iránban. A vezetőség és a nők kapcsolata eddig sem volt kifejezetten békés, de itt is (mint például a Black Lives Matter mozgalom esetében) történt egy eset, amely később lángba borította az egész országot.
Szeptember 13-án, a huszonkét éves Mahsza Amini a fővárosba, Teheránba utazott, hogy az éppen kezdődő egyetemi tanulmányaihoz lepapírozzon még egy – két dolgot. Egy metrómegállónál azonban az erkölcsrendészet „helytelen öltözködés” miatt berángatta egy nőkkel teli buszba, ahol a szemtanúk szerint rögtön kínozni kezdték.
A lány később belehalt sérüléseibe, habár a rendőrség hivatalos álláspontja szerint szívroham miatt került kórházba, de családja megerősítette, hogy az egészségével soha nem volt semmi gond. Emiatt nők tömegei kezdték égetni a fejüket fedő hidzsábjaikat és levágni a hajukat, mutatva, hogy az államnak semmilyen beleszólása nem lehetne abba, hogy ki hogyan takarja/mutatja magát a külvilágnak.
Iránban közel négy évtizede előírják a nőknek, hogy laza, testüket eltakaró öltözetben és eltakart hajjal léphetnek utcára. A rendeletet 1979 – ben Homeini ajatollah (a síita vallási irányzat legmagasabb vezetője) alkotta meg. Egy iráni – amerikai újságíró és nőjogi aktivista, Masih Alinejad kontrasztba állította ezt azzal, hogy az ötvenes – hatvanas években mennyire szabadon öltözködhettek a nők, megmutatva ezt divatmagazinok címlapján is. Hiszen Irán egy köztársaság. Ugye. Ha valakinek nem esett volna le.
Mint mostanában minden ilyen esetben, a közösségi média hamar a segítségére sietett az egyre jobban elszigetelődő tüntetőknek (Irán egyre több közösségi oldalt zárt el polgárjaitól). A TikTokon egy egész trend indult meg, ami miatt rengeteg lány vágja le a haját.
A videók alatt Tom Odell – Another Love című dala hallható, amely korábban az ukrán háború menekülteket támogató videókat is összegyűjtötte. Az eredeti dal egyfajta feldolgozását hallhatjuk, amelyben a férfi énekes helyett nők üvöltésével csendül fel a dal refrénje, ezzel még erőteljesebbé és katartikussá téve azt.
Az összefogás ilyen ügyekben mindig szép és szükségszerű, de sajnos mindennek két oldala van. Sok iszlám vallású nő a világ minden pontjáról nyilatkozott arról, hogy az emberek a hidzsabot az iráni elnyomás eszközeként kezelik, és emiatt erőszakos kommenteket és fenyegetéseket kapnak azért, mert ők minden borzalmas történés ellenére tovább viselik. Ez azonban nem a megfelelő viselkedés: itt megint egy rendőrségi brutalitás üggyel kell foglalkoznunk, illetve a korlátozó hatalommal.
A probléma nem magával a kendőkkel vagy az iszlám vallással van, hanem azzal, hogy mindenkire ráerőltetik a viseletüket. Ez egy köztársaságban, még akkor is, ha vallási vezetésű (is), soha nem történhetne meg. Ezek a nők (és férfiak) páratlan bátorsággal és erővel lázadnak, mert elegük lett. Mert elvesztettek barátokat, családokat egy olyan szerv által, aminek hivatalosan védelmeznie kéne őket, bármi áron és helyzetben. Nem lehet tudni, hogy meddig zajlanak a zavargások, és hogy még hány emberi életet fognak megkövetelni.
Mi, külső szemlélők támogathatjuk őket vagy moroghatunk felettünk, de semmi jogunk ítélkezni a felett, ami ott történik. Mivel nem vagyunk ott, és szerencsére a magyarországi nőknek ezzel nem kell foglalkozniuk (sok más mindennel viszont igen, de az egy másik téma). Reménykedhetünk a legjobban, és abban, hogy egyre kevesebb nőnek kell az államtól fodrászidőpontot kérnie.
Ha úgy érzitek, hogy szívesen támogatnátok az iráni nők tüntetéseit, rengeteg nagyobb jótékonysági oldal lehetőséget kínál az adományozásra.
Ti mit gondoltok a tüntetésekről? Írjátok meg nekünk kommentben!
Képek forrásai: https://telex.hu/ https://biz.crast.net/ https://www.euronews.com/ https://www.khaleejtimes.com/
