Egyetemi életKözépsuliMagazin

A fiatalok mentális egészsége – milyen a jelenlegi helyzet, és hogyan lehetne javítani rajta?

WordPress adatbázis hiba: [Unknown column 'user_ip' in 'where clause']
SELECT vote FROM HA5CPl3AT_newsy_post_votes WHERE post_id = 1206 AND user_id = 0 AND user_ip = '44.212.99.208' ORDER BY id DESC LIMIT 1

A fiatalok, mint sok tekintetben, így a mentális egészségi állapot szempontjából is kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ez a jelenség azzal (is) magyarázható, hogy fiatal korban még nem igazán jellemző, hogy a személyiségfejlődés teljes mértékben befejeződött, a túlzott társadalmi elvárások, a közvetlen környezetük (nem feltélenül pozitív) visszajelzései, a közösségi média hamis valósága, a családi háttér, az oktatási rendszer okozta túlterhelés, esetlegesen kapcsolatrendszer hiánya, szegregáció, különböző formában megnyilvánuló zaklatás, valamint egyéb további tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre nagyobb nyomás van a fiatalokon, és ezáltal egyre stresszesebbek, borúlátóbbak. 

Szabályozás és törekvések az Európai Unióban

A mentális egészség védelme régóta központi helyet foglal el az Európai Unió jogi szabályozásában. Ennek első fontosabb lépése a WHO Miniszteri Konferencia a Mentális Egészségről – „Szembenézve a kihívásokkal, megoldást keresve”. A konferenciára Helsinkiben került sor, 2005. január 12 – 15 között; jelentősége, hogy életre hívta az Európai Nyilatkozatot a mentális egészségről.

A fent említett dokumentum preambulumában olvasható, hogy „a mentális egészség, és a mentális jólét alapvető jelentőségű az egyének, családok, közösségek, és nemzetek életminősége, valamint termelékenysége szempontjából, értelmes életet és egyben kreatív és aktív állampolgári létet tesz lehetővé az emberek számára”.

A felek emellett kijelentették, hogy „a mentális egészség, és a mentálhigiénés problémák megelőzésének, kezelésének, gondozásának, és rehabilitációjának támogatása a tagállamok a WHO és tagállamai, az Európai Unió (EU), és az Európai Tanács prioritásai közé tartozik”.

Az Európai Unió Ifjúsági Stratégiája támogatni törekszik a fiatalok egészségét és jólétét, különös tekintettel a fiatalok mentális egészségére. Céljaik között szerepel, hogy megelőzik, és kezelik a fiatalok körében fellépő étkezési zavarokat, függőségeket, káros szenvedélyeket.

És ha már szó esett a függőségről: a közösségi média különösen negatív hatást gyakorolhat a fiatalokra. Az OECD jelentéséből kiderül, hogy a 11 éves fiúk 10%-a, míg a lányok 14%-a érezte magát rosszul több, mint hetente egy alkalommal a vizsgált időszakban (a felmérés az Európai Unió akkor még 28 tagállamában készült). 

A mentális betegségek kb. fele 14 éves kor környékén alakul ki, a háromnegyede pedig a huszas évek közepére; a stressz, és az önképzavarok pedig akár már 11 éves kor környékén is elkezdhetnek kialakulni. A mentálhigiénés problémák jelentik a legnagyobb terhet a fiatalok számára, valamint a mentális egészségi problémák megközelítőleg olyan mértékben vannak jelen a fiatalok, mint a felnőttek körében. Egy tíz ország részvételével készült felmérésből például kiderül, hogy a fiatalok kb ¼-e küzdött már ilyen jellegű problémákkal. 

fiatal

Mi a helyzet Magyarországon?

Hazánkban az Európai Uniós átlaghoz képest valamivel rosszabb a helyzet. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a fiatalok kb. 15-20%-a szenved valamilyen lelki zavarban. A 25 év alattiak halálozási okai között az egyik vezető ok az öngyilkosság. A tizenévesek öngyilkosságainak hátterében leginkább rosszul kezelt párkapcsolati konfliktusok, az útkeresés nehézségei, akadályai, valamint a személyiség erőinek énvédő diszfunkciója állnak.

Sajnos hazánkban az európai átlaghoz képest folyamatosan nő azoknak a fiataloknak az aránya, akik gyógyszert alkohollal vesznek be (9-12%), illetve a nyugtatót, és altatót szedők száma Európában nálunk az egyik legmagasabb. A fent említett kutatásból továbbá kiderül, hogy „A megkérdezett fiatalok 24,7%-a próbált már ki élete során valamilyen illegális kábítószerfajtát. A drogot kipróbálók 12%-a 15 éves kora előtt, 54,5%-a 15 – 16 éves kora között, 24,1%-uk 17 éves korában, míg 9,4%-uk 18 évesen, vagy később használt először valamilyen szert, a kipróbálás átlagéletkora 15,93 év. A magukat szorongásosnak valló fiatalok 14,5%-a szed rendszeresen nyugtatót, altatót, vagy szorongáscsökkentő gyógyszert.”

fiatal

Mik azok a tényezők, amelyek növelhetik a mentális zavarok kockázatát?

  • a társadalom kis és nagy rendszereiben bekövetkező változások, a hagyományos életmód erőszakos szétzilálása
  • társadalmi és egzisztenciális nivellálódás
  • a társas kapcsolatok elégtelensége, vagy hiánya
  • nehéz élethelyzet, tragikusnak számító életesemények, ezeken belül kiemelt szerepe van az érzelmi veszteségeknek
  • mentális zavarok családi halmozódása
  • az értékekhez való kötődés hiánya

fiatal

Mit mondanak a fiatalok?

A statisztikákat, kutatásokat pedig egy általam még 2020-ban végzett kisebb felmérés követi. Ennek keretében fiatalok körében vizsgáltam, hogy mi is a tényleges véleményük a fiatalok mentális egészségéről. (A válaszadók kérésére nevüket nem tüntetem fel). A teljesség igénye nélkül az alábbi válaszokat kaptam:

Ebben az esetben szerintem csak a magam nevében nyilatkozhatok, amúgy is beszélnek helyettem a számok. Ha járványhelyzet, a klímaszorongás, a jövőtől való félelem, az, hogy elveszthetem azokat akiket szeretek, és egyedül maradok, mind-mind olyan körülmények, amik egyfajta szorongásra, folyamatos kattogásra adnak okot. Emiatt gyakran érzem azt, hogy nem tudom megélni a pillanatot, hogy nem tudok soha rendesen koncentrálni a teendőimre az élet bármely területén. Ami szerintem szomorú, hogy azt figyeltem meg, hogy ez a szorongás-dolog elég általános a környezetemben…” (21/L)

„Szerintem a fiatalok mentális egészsége szempontjából az oktatási rendszer hatalmas problémát jelent; szerintem ez az egyik leggyakoribb probléma. A saját baráti körömön látom, hogy a stresszkezelési technikákat tudatosabban kellene alkalmazni, a fiataloknak tudatosabban kellene ezzel foglalkozni, még ha feltétlenül nem is érzik erre késznek magukat. Sokszor látok arra példát, hogy ha valaki nem tud megbirkózni egy feladattal, ezáltal bekerül egy ördögi körbe. 

Még elsődleges stresszfaktornak mondanám a családi hátteret a fiatalok mentális egészségével kapcsolatban. De ilyenek lehetnek a barátok, a szerelmi problémák, és a pályaválasztási kérdése is. Én úgy gondolom igazából, hogyha sokkal tudatosabban próbáljuk meg kezelni ezeket az esetleges stresszhelyzeteket, és annak megfelelő eszközölni az életünkben, akkor hatékonyabbak, sikeresebbek lehetünk. Tehát a tudatosítás szerintem mindenképpen nagyon fontos, de ennek úgy kellene megvalósulnia, hogy a fiatalok is vevők legyenek rá. Kiemelt figyelmet helyeznék a közösségi média használatára is”. (21/L)

„Szóval szerintem nagyon sokan úgy vannak vele, hogy ’ez csak hiszti’ , ha a mi korosztályunk panaszkodik bármiről is. Meg ’ó hát te fiatal vagy, mi bajod lehet neked.’ És mivel nem foglalkoznak komolyan a fiatalok lelki problémáival, akár a szülők nem veszik őket komolyan, vagy bárki más, akivel meg szeretné beszélni. És így arra „tanitják” őket, hogy folytsák magukba, ha van valami problémájuk. És így felnőttkent se mernek majd ezekről beszelni. Pedig eleve az, hogy nagyon más világ van, mint a szüleink idejében…” (25/L)

„Ezt kissé bonyolult kifejtenem, de én szerintem minimum minden második huszonévesnek van némi mentális problémája (még nekem is). Sokan szoronganak, leblokkolnak mondjuk egy vizsgahelyzetben, ha például tönkremegy egy párkapcsolata, vagy egy barátsága egy adott valakinek, akkor biztosan problémái lesznek a mentális egészségével. Pl. intenzíven alkoholizálni, dohányozni kezd, ami szintén csak ront a helyzeten”. (23/F)

„Kevés fizetés, számukra nem megfelelő munkakör, nagy elvárások a szülők részéről, közösségi oldalak, stb – ez mind-mind okot adhat arra, hogy stresszesebbek legyenek a fiatalok. Nem alakult még ki teljesen az énképük. De ilyen stresszfaktor még a túlzott, és azonnali információáradat is.” (25/L)

Felmérésem során nem csak magyar egyetemistákat kérdeztem, hanem néhány, hazai egyetemen tanuló külföldi hallgatót is. Tőlük az alábbi válaszokat kaptam:

„Mostly I think youth of this generation is ambition driven. For us we need to have this sense of achievement all the time and because of that we overstress ourselves. We stop self evaluation. We treat how society treats us. We don’t introspect what makes us happy. We tame ourselves and in due course of time it over burdens us with broken dreams and we reach a point where we don’t know how to proceed. Self love is lost. We look validation from others may be that highly affects the youth mental health but at the same time we are intelligent enough to step back when something makes us overwhelmed. But that balance is not done by everyone”.

„Mental health in my opinion is directly affected by the surrounding environment, people, atmosphere, family. Some factors are playing a role in changing or influencing mental health. Young people are vulnerable to these factors because they don’t always have orientation or guidance”.

Mit tapasztalnak a szakemberek?

Mivel e tekintetben nem rendelkezem megfelelő kompetenciákkal, hogy én magam megfelelő, releváns véleményt alkothassak, éppen ezért a vonatkozó szakirodalomra, és az aktuális adatokra tudok csak támaszkodni. 

A legtöbb hozzáértő álláspontja szerint már korábban sem számított elfogadhatónak a fiatalok mentális egészségi állapota, azonban a COVID-19 világjárvány következtében a helyzet egyre csak romlott – egyúttal új kihívásokat is állított elénk. Kutatások is kimutatták, hogy világszerte minden negyedik fiatal szenved depressziótól, minden ötödik pedig szorong. 

A hazánkban végzett felmérések közül a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesületének felmérését emelném ki, amelyből kiderült, hogy a válaszadó egyetemi hallgatók 55%-a küzd a szorongás mellett olyan nehéz élethelyzettel, vagy életeseménnyel, amely negatívan befolyásolta a lelkiállapotát. 

A kapunyitási pánik, a megfelelő munkahely hiánya, a nem stabil pénzügyi helyzet, az oktatási intézményekben felmerülő problémák csak tovább rontanak a helyzeten. 

fiatal
Bossy woman behind her desk

Hogyan lehetne mégis javítani a helyzeten?

Még abban az esetben sem feltétlenül tekinthető egyszerűnek ez a feladat, hogyha társadalmi, és országos szinten is eredményes törekvések valósulnak meg erre vonatkozóan, hiszen egyrészt nagyon sokan számítanak hátrányos helyzetűnek – ők valószínűleg vagy nem is tudnák igénybe venni a különböző segítségnyújtó szolgáltatásokat, vagy alapvetően nem tartják ezeket hatékonynak. Nagyon sok fiatal emellett inkább titkolja, hogy ilyen problémái vannak, mert attól tart, hogy emiatt hátrányba kerülne, így inkább „csendben szenved”. 

A fiatalok mentális egészségi állapotán talán úgy lehetne a leginkább javítani, hogyha ténylegesen eredményes törekvések valósulnának meg társadalmi szinten erre vonatkozóan; és persze az is fontos lenne emellett, hogy jobban odafigyeljünk közvetlen környezetünkre: ha úgy látjuk, hogy valaki viselkedése megváltozott, közel sem olyan, mint azelőtt, már nem érdeklik olyan dolgok, tevékenységek, amik korábban lételemének számítottak, mindenképpen próbáljunk neki segíteni – persze ne úgy, hogy azt akár egy kicsit is tolakodónak érezze, mert akkor valószínűleg ellenállásba fogunk ütközni. Ha saját, közvetlen környezetünkben odafigyelünk a másikra, már sokat tettünk annak érdekében, hogy javítsunk a helyzeten – és ez akár társadalmi szinten is idézhet elő pozitív értelemben vett változást. 

Források:

Európai nyilatkozat a mentális egészségről: Szembenézve a kihívásokkal, megoldást keresve

European Commission: Supporting youth actions in Europe

OECD: Children and Young People’s Mental Health in the Digital Age. Shaping the Future (p. 4)

Kessler et al. (2007[10])

OECD(2015[12])

OECD(2012[11])

Dr. Hullám István, Győrffy Ágnes: A jövő mentális kihívásai a globalizálódó ifjúság körében (Egészségfejlesztés, LII. évfolyam, 2011. 3. szám, 17. oldal)

A svéd ESPAD Intézet 2007-ben 16 éves fiatalok körében végzett felmérése szerint Magyarországon 

1

2

Képek forrása: 

Kiemelt

Kép 1

Kép 2

Kép 3

Kép 4

Mi a reakciód a cikkre?

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük