Magazin

3 magyar klasszikus, ami jobb, mint gondolnád

WordPress adatbázis hiba: [Unknown column 'user_ip' in 'where clause']
SELECT vote FROM HA5CPl3AT_newsy_post_votes WHERE post_id = 761 AND user_id = 0 AND user_ip = '44.201.72.250' ORDER BY id DESC LIMIT 1

A magyar szépirodalommal általában a kötelező olvasmányok kapcsán találkozik az ember, ez pedig megteszi a maga hatását. A külföldi szépirodalomra még csak-csak rápillantunk, ha más nem, a Jane Austen nevével fémjelezett lányregények vagy az olyan ismertebb rémregények, mint Bram Stoker Draculája vagy Mary Shelley Frankensteine felkeltik az átlagos olvasó figyelmét.

A külföldi szépirodalom helyzetét könnyítik továbbá a népszerű filmes feldolgozások (a Büszkeség és balítélet meg a zombik és a Bridget Jones naplója ismert példái mellett friss élményként említhető meg a Netflix 2022-es Meggyőző érvek filmje is) és a rengeteg általuk inspirált mű (a Rómeó és Júlián alapuló romantikus könyvekről például szinte számot sem lehet adni).  A magyar szépirodalom tehát kettős hátrányt szenvedett, veresége pedig érdemtelen. A következőkben három olyan művet fogok bemutatni, ami nem elég, hogy magyar és szépirodalom, de még élvezhető is.

1.Babits Mihály: A gólyakalifa

Néhányaknak ismerős lehet a cím, hiszen 2021-ben a Libri a Scolar kiadóval társulva kiadta új borítóval és meseszép illusztrációkkal. A gólyakalifa Babits első regénye, ami 1916-ban jelent meg először könyvként. 

A történet szerint Tábory Elemérnek irigylésre méltó élete van, okos, jól nevelt, patinás családból származik, akik szeretetteljes légkört biztosítanak a számára. Életét egyetlen dolog árnyékolja be: az álmaiban saját életet élő asztalosinas, aki alantas munkát végez, szerény értelmi képességekkel bír, erkölcseit tekintve pedig korántsem mutat olyan szilárdságot, mint Elemér. A két fiú sorsa nem csupán összekapcsolódik a regényben, hanem teljesen összemosódik: egyikőjük lénye kihatással van a másikra. Elemér lefekszik aludni, majd asztalosinasként ébred fel, és amikor a koszos fiú hajtja álomra a fejét, a mintagyerek életét álmodja meg.

Ezt a művet szokás detektívregénynek nevezni, ahol a főszereplő elsősorban önmaga után nyomoz, azonban szerintem hangsúlyosabb benne a lélektaniság. Babits egy olyan Jekyll és Hyde sztorit írt, amiben nincsenek elválasztható személyiségek, pusztán jó és rossz, és nincs szükség bugyuta szerekre sem, amelyek az átváltozást segítik.

2.Gárdonyi Géza: Ida regénye 

Gárdonyitól talán sokan szerették az Egri csillagokat, bár valószínűbb, hogy annak nyelvezete és az olvasást követő irodalomórai fejtágítás miatt inkább rossz élményként emlékeznek meg róla. Gárdonyi azonban élvezhető regényeket is írt, még ha ezek nincsenek is köztudatban. 

Ida, Ó Péter meglehetősen gazdag borkereskedő lánya, aki az apácáknál tanult, s később a zárdában is dolgozott tanárnőként. Ida visszatér apjához, aki kicsapongó életmódot folytat, ebben pedig lánya jelenléte zavarja, így apróhirdetést ad fel, melyben feleségül kínálja Idát. Balogh Csaba festő, aki egyelőre újságírásból tartja el magát. Sógora eladósodása csak nehezít ezen a rossz pénzügyi helyzeten, így jobb lehetőség híján válaszol egy apróhirdetésre és feleségül vesz egy gazdag lányt. Ida és Csaba együttélnek ugyan, de megegyezésük szerint idegenként, míg lassan egymásba nem szeretnek. 

Jane Austen és a mai romantikus történetek fúziója az Ida regénye, melyben a főszereplő egy okos, visszahúzódó, ám akaratát érvényesíteni képes nő és egy művészlelkű, érzékeny férfi, akinek megvan a magához való esze. Valódi lányregény tehát, amelyet a ma már közhelyes fordulatok tesznek szerethetővé és izgalmassá.

3.Szerb Antal: A Pendagron-legenda 

Szerb Antal az Utas és holdvilág című regényéről ismert a legtöbbeknek, azonban A Pendagron-legenda az a műve, amelyet jobb, ha minél többen olvasnak. 

A főszereplő Bátky János, vérbeli bölcsész, aki meghívást kap Ilanwygani kastélyba, ahol megismerkedhet a sok régi, poros könyvvel, valamint Earl of Gwynedd és a rózsakeresztesek titkaival is. Először egy kísértet bukkan fel az ódon vár falai közt, majd nyomozás indul egy rejtélyes eltűnéssel kapcsolatban, főhősünket pedig elrabolják. Szerelmek, bűnügyek és misztikus történetek keverednek egymással ebben a paródiaregényben. 

Ez a könyv teljesen más világot mutat be és más szereplőket mozgat, mint az Utas és holdvilág. Bátky János örömmel nevet saját szakterületén, saját maga döfi a karót a bölcsésztudományokba, míg önmagát is félkomolyan kezeli. Egy szép nő könnyen leveszi a lábáról, bár ennek általában nincs jó vége. A történelmi vonatkozások azok számára tehetik érdekessé ezt a regényt, akiknek a fenti, önironikus gondolatok és misztikus fordulatok sem szolgálnak kellő feszültséggel. Bölcsészeknek kötelező, reálosoknak szabadon választott regény. 

Akadt már a kezedbe valamelyik regényt a fentiek közül? Írd meg a tapasztalataidat kommentben!

Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3

Készítette: Kaulics Krisztina Veronika 

Mi a reakciód a cikkre?

1 komment

  1. Az Ida regényét volt szerencsém olvasni. Nagyszerű történet.

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük