Magazin

Két férfit szeretni?

WordPress adatbázis hiba: [Unknown column 'user_ip' in 'where clause']
SELECT vote FROM HA5CPl3AT_newsy_post_votes WHERE post_id = 1212 AND user_id = 0 AND user_ip = '44.212.99.208' ORDER BY id DESC LIMIT 1

A szerelem és a boldogság jár minden embernek, azonban sokaknak nem adatik meg. Mik is ezek pontosan? Mindent félredobhatunk az „őrült vágyakért”, akár idősebb korban is? Önmagunkat is? Hogyan küzdenek a férfiak és nők a szerelemért?

Ivan Szergejevics Turgenyev Egy hónap falun című drámáját a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Kelemen László Kamaraszínháza tűzte repertoárra, melyet Mészáros Tibor rendezett. Turgenyev legjelentősebb írása Csehovot előlegezi meg, melyből kifolyólag a komikum és az érdekes helyzetek nem lesznek váratlanok.

A nézők hangulatát az eső sem ronthatta el, ám a hosszú, vontatott felvonás igen, melynek következtében sokan elhagyták a nézőteret. A kitartóak mégsem csalódhattak az előadásban, 180 percen át élvezhették, hogy milyen megoldása (nem) lesz a szerelemnek és a boldogságnak.

férfi

Turgenyev a tizenkilencedik század egyik legjelentősebb orosz írója volt Dosztojevszkij és Tolsztoj mellett. Családi háttere nagyban befolyásolta szövegeit. Édesanyja zsarnokként viselkedett mindenkivel, míg apjukat alig látták. Szüleik helyett házitanítójuk nevelte fel a fiatal gyermekeket. Anyja vidéki birtokán lett a természet szerelmese, és itt került először közelebbi kapcsolatba az irodalommal, mely az egész életének alapköve lett.

Az előadás

A darab kezdetén, a nézőtér elsötétedése után a nyolcvanas-kilencvenes évekbe rántja vissza a nézőt a stáb. Egy régi vetítőgép illúzióját keltve olvashatjuk a felvezető szöveget, miközben halkan az új tanító, Beljajev (Koltai-Nagy Balázs) gitározását és éneklését hallgathatjuk. A függöny felvonása után kezdődik a valódi műsor, hiszen egy orosz kisvárosban, Iszaljev földesúr birtokán találjuk magunkat, ahol az úrnő, Natalja Petrovna (Märcz Fruzsina) idegesen rendezgeti önmagát, és a környezetét is. 

A frissen szerződtetett tanító, Beljajev felborítja az amúgy csendes vidéki légkört. A társak elhagyják egymást, de mégis, mintha egy kis színt vinne a tanító az amúgy szürke őszi napokba. A felvonás alatt megtudjuk, hogy kit kihez milyen szál fűz, mennyire kapzsi, esetleg önző. Verocska (Kovács Gyopár) karaktere valóban annyira gyerek, mint amennyire elsőnek tűnik? Iszaljev (Fazekas Géza) jót akar feleségének azzal, hogy alig látja őt, és ha jelen van, akkor is félrenéz, és nem lát semmit? Igen és nem is. Ő sem szereti a nőt, hanem a szobalánnyal (Venczli Zóra), szűri össze a levet, színészi szempontból nagyon gyengén.

Férfi

Az előadás középpontjában a szerelem áll. Natalja Petrovna a szerelmet látja Beljajev-ben és Rakityin-ben (Ruszina Szabolcs) is. Verocska a tanítóhoz, Beljajev-hez vonzódik, de mindent félredob, még a saját boldogságát is a történet végén. Beljajev Verocskának és Natalja Petrovna-nak is udvarol, de mégse találja meg azt, amit valójában keres. Egyik szereplő sem kap boldog befejezést, hisz nem találják meg azt, amit a szerelemtől várnak. Mindenki egyedül marad a saját életével, hiszen a házastársi kapcsolatokban érzelmek nélkül élnek a felek. A darabban kimondatlanul a boldogság keresése áll.

Mindenki keresi, ám rossz helyen és időben

A történet ősszel játszódik, ami már eleve egy különös hangulatot tulajdonít a cselekménynek. Az elmúlás, a megfáradás, a közelgő halált hozza magával az idő. A falevelek is lehullottak már, de a környék sárgás-barnás színekben pompázik. Az évnek ezen időszakában a múltra emlékezünk vissza, hisz a jövő nem sok jót hozhat magával.

Díszleti felvonások

A díszlet a színpad teljes terét kihasználja. A két felvonás alatt három különböző helyszínen játszódik a történet. Minden a házból, pontosabban a nappaliból indul ki. A minimális díszlet összes elemét kihasználják (ezt akár tekinthetjük a csehovi puska előzményének). A zongora, mely egy támaszpontot nyújt.

Fotel, ami személytől függ, hogy miként jelenik meg a színpadon. Az egyik személy úgy tűnik benne, mint egy elveszett kisfiú, aki édesanyja szidása elől próbál meg elbújni. Az ülőgarnitúra másnak már trónként funkciónál. Az itt játszódó nagyjából egy órát felváltja a függöny, majd a birtokon lévő udvar, ahol csupán egy pad van, illetve rengeteg lehullott falevél.

A lóca vigaszt nyújt az elmúlt, rajongott és várt szerelemnek, illetve a szabadság gondolatának. A természet lágy ölén mindannyian mást érzünk, főleg ha egy olyan személlyel vagyunk, aki több nekünk, mint barát. A második felvonás utolsó fél órájában ismerjük meg a harmadik helyszínt. A birtokon egy még felújítatlan eső elől behúzódó pavilon tökéletes helyszínt nyújt az oda érkező emberek érzelmeinek. Ekkorra már a szerelmek átváltoznak, ahogy az egymáshoz viszonyulás is. A pénz elég a szerelem- boldogsághoz? Esetleg szabadságot nyújthat nekünk az a férfi vagy nő, akit amúgy nem szerethetnénk?

Férfi

A jelmezek korabeli stílust követik, így egyfajta elhatárolódást képez a néző és a színész között. A karakterek jelleméhez igazodik a ruházat a színeiben is. A díszletet és a jelmezeket nem lehet külön értelmezni, hanem egyként kell rájuk gondolni. Külön-külön, és az összhangért is Ondraschek Péter felelt.

A darab színvonalát tovább erősíti a kecskeméti színház fontos (már névjegyének is nevezhető) eleme, a zene, melyet Drucker Péter szerzett. A színészek többször is dalra fakadnak, néha teljesen indokolatlanul. A magánköltött szólók mellett a tanító orosz népdalokkal szórakoztatja Verocskát, és a jelenlévőket. Nem hagyományos értelemben is megjelenik, hiszen a poharak csörgése is egyfajta muzsikának hat, miközben az embert rázza a hideg.

Férfi
Szabadság és férfiak

Az egész előadás alatt fontos szerepet kap több kellék is, azonban három kiemelkedik. Beljajev gitárja egyszerre van jelen a szabadság jelképeként, de a háborút is szimbolizálja. Oroszország a 19. században sem volt nyugodt, így a hangszer ambivalensen harcra hívja a nézőt a szerelemért, és az ország politikai visongtatásaiért. A második fontos kellék a papírsárkány. Ez a tárgy tényleg elrepít minket a szabadságba, vagy csak megmutatja nekünk, hogy mi azt sose kaphatjuk meg? Az álló tükör a jót és a rosszat, a nőt a férfival, az időset a fiatallal állítja szembe.

A darab visszarepít minket a múlt századi Oroszországba, miközben túlságosan valósan tárja a néző elé, hogy milyen az élet. Rengeteg kérdést vet fel, a mai Magyarországgal és világszemléletünkkel kapcsolatban is. Egyszer eljuthatunk oda, hogy ne bántsuk egymást és önmagunkat? Szárnyalhatunk mi is, mint egy egyszerű papírsárkány, amibe bele kap a szél?

Vajon valóban lehet egyszerre két férfit szeretni?

Képek: kecskemetinemzeti.hu

Mi a reakciód a cikkre?

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük